Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - La Potterie, Ignace De - Németh László (ford.): Szentírás olvasás "Lélekben" (Lehet ma a Bibliát az Atyák értelmezési módszerével olvasni?)
SZENTÍRÁSOLVASÁS LÉLEKBEN 63 Ez a hagyományos elv két kiegészítő szempontot foglal magában: az egyik szubjektív, a másik objektív. A szubjektív szempont szerint a Szentírást Lélekben értelmezni csak a hit fényében lehetséges. Órige- nész azt mondja, hogy csak az Egyház tudja felfogni az írást, mert a hitben „az Úrhoz fordul”, mert csak az Egyház az, aki előtt „eltűnik a lepel” (vő. 2Kor3,16). Az írás spirituális megértéséhez a hívőnek az Egyház eme megértésében kell részesednie, ugyanis elképzelhetetlen, hogy „egy hitetlen Isten szavát felfoghassa” (ln Luc. 1). Szent Jeromos egy másik páli szövegre való utalásában azt mondja, hogy Krisztust csak a spirituális ember (vő.: 1 Kor 2,15) tudja felfedezni az isteni szövegekben. Nagy Szent Gergely, a keresztény lelkiélet doktora, hasonló módon fejezi ki magát: „Isten szavait egyáltalán nem lehet megérteni az ő bölcsessége nélkül: aki nem kapta meg Isten Lelkét, az egyáltalán nem tud behatolni Isten szavaiba” (Moralia XVIII 39,60). De az elv objektív szempontja se kevésbé fontos: a Szentírást abban a Lélekben olvasni és értelmezni, melyben megíratott. A Szentlélek működésére lett a bibliai szöveg Szentírás, Isten szava, mely üdvözítő igazságot (veritas salutarís) nyilatkoztat ki nekünk. Ezért van a bibliai szövegnek bensőséges dimenziója, mely a világi írásoknak nincsen, ezért van spirituális értelme, melyet a Lélek jelenléte akart a betűk által. Ez adja a Szentírásnak a mély spiritualitását, melyet annyira csodáltak az egyházatyák. Mira profunditas eloquiorum tuo- mm, kiáltott fel Szent Ágoston a Vallomásokban, mira profunditas, Deus, meus, mira profunditas! (Conf. XII. 14,17: „Igéid mélysége csodálatos ... csodálatos Uram a mélysége, ez a roppant mélység csodálatos” (Városi I. fordítása). Órigenész szerint, „Isten Szavának igazsága a betű felszíne mögött van elrejtve” (In Lev., 1,1). Szent Hiláriusz Máté kommentárjában többször biztatja olvasóit, hogy mindig az Evangéliumok belső megértését keressék: interioris intelligentiae ratio (In Mt 14,3): ebben található az Evangélium és az írás „igazsága”. Szent Jeromos is nagyon világosan fogalmaz: „Ne gondoljuk azt, hogy az Evangélium az írások szavaiban van: az értelemben található, nem a felszínen, hanem a mondandó velejében, nem a szavakban mint látható levelekben, hanem a megértésben mint a láthatatlan gyökérben” (In Gál 1,11). Ezért kell keresni „az írás igazságát, a lelkét” (uo. 5,13).
