Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - Sales, Michel - Török József (ford.): Ki tudja kiejteni Isten nevét?
10 MICHEL SALES Ami ezt a nevet minden más név fölé emeli, és összehasonlíthatatlanná teszi, az az, hogy ez a név nem olyan, mint a többi név, amelyekkel az emberek megnevezték Istent - lett légyen a megnevezett az egyetlen és igaz Isten hanem ez az a saját név, amit maga Isten fedett föl az emberek előtt a történelemben, egészen a mi (Jrunk, Jézus Krisztus eljöveteléig. Isten nevét nem ismerték az emberek rögtön, az emberi nem történelme kezdetén. Még a pátriárkák, Abrahám, Izsák és Jákob sem ismerték, és ezen oknál fogva az Izraelen kívüli, más nemzeteknek még kevésbé volt tudomásuk, ismeretük Isten nevéről. Maga Isten a nevét csak a történelem egy bizonyos pontján mondta ki, népe, Izrael történetének válságos pillanatában.9 Ez a kinyilatkoztatás vagy ez az Istentől jövő ajádnék - mármint a név - elválaszthatatlanul kötődik Istennek Izrael történelmében - és következtetésképpen az emberiség egyetemes történelmében - véghezvitt tettéhez. A tett pedig a zsidók távozása Egyiptomból, a kivonulás, amelynek elbeszélését nem csak a zsidók, de ebből a szenpontból és ugyanazon hitben, mint ők, a keresztények is olvassák minden évben, a liturgikus naptár legfontosabb ünnepén, ami a húsvét éjszaka.10 11 Az égő csipkebokor híres esete (Kiv 3) tudósít Mózes hivatásáról, és a Jahve név kinyilatkoztatása ebben a keretben történt. Miután Isten az égő csipkebokor közepéből megszólította Mózest, és megmondta neki, hogy látta népe nyomorúságát, hallotta kiáltását, és miután Isten rábízta Mózesre a választott nép megszabadításának feladatát, Mózes így válaszolt Elohimnak: „Ha megérkezem Izrael fiaihoz és így szólok hozzájuk: Atyáitok Istene küldött, akkor majd megkérdezik: mi a neve? - mit feleljek erre?” Elohim ezt mondta Mózesnek: „Én vagyok, aki vagyok”.11 Majd folytatta: „így beszélj Izrael 9 „Én vagyok Jahve; Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Mindenható Isten (El Shaddai) néven jelentem meg, és a Jahve nevet nem nyilatkoztattam ki nekik" (Kiv 6,2-3). 10 A húsvéti virrasztás hét ószövetségi olvasmánya közül csupán egy abszolút módon kötelező, az Egyiptomból történt kivonulás: Kiv 14,15-15.1 11 Ezeknek a jelentése mindig gondot okozott és okoz, valamint magyarázatokra ad lehetőséget. Marguerite Harl ezeket így foglalja össze: 1. „Én, aki vagyok, (ott) leszek", hogy a döntő pillanatban támogassam küldöttemet; 2. Én vagyok az, aki vagyok; 3. En leszek ott, mivel itt vagyok; 4. Én vagyok, mert én vagyok; 5. Én
