Communio, 1993 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1993 / 4. szám - Isten neve - Sales, Michel - Török József (ford.): Ki tudja kiejteni Isten nevét?
Kl TÜDJA KIEJTENI ISTEN NEVÉT? 9 történelem keretében. Nem az ember, akár a legokosabb is, aki azt mondja, hogy Isten nevét tilos fölöslegesen kiejteni. Isten az, aki az embernek ezt mondja. Ez a szó, számára értehtő módon, az emberhez intéződik, emberi nyelven, és mégsem emberi, hanem isteni. Ha ennek a szónak van értelme, akkor azt annak köszönheti, Aki beszél. Ha a hívő ember, lett légyen zsidó vagy keresztény, ezt a szót megérti, súlyát megérzi, ez azért van, mert a személyes Lét az, aki hozzá beszél, éspedig közvetlenül, személyesen hozzá. Ha az emberek közötti kapcsolatokban a szónak értéke van, akkor méginkább ez a helyzet a Teremtő és Megváltó esetében, aki számunkra megadta magát a létet és a szabadságot, hogy vele közösségben éljünk és szívünk nyugtalan legyen egészen addig, amíg meg nem nyugszik benne. Isten beszél, és ez nem semmiség. O az emberhez szól, hogy az ember megértse, s oda-, ráhallgasson. Hogy figyelmes legyen a szóra, és értelme minden erejét Isten szavának megőrzésére, megértésére fordítsa. Ha az ember fölfedezi ennek értékét, méltányolja súlyát, egyre jobban fölfedezi annak igazát; és olyan mértékben, ahogyan azt gyakorlatra váltja, fölfedezi az igazi, egyetlen szabadságot, amit csak a személyes Igazság tud megadni. A tízparancsolat második pontjának megértéséhez a héber nyelvű Szentírást kell meghallgatni. O, akit mi az Isten névvel jelölünk, valójában több héber névvel rendelkezik: Elohim, Jahve, Jahve Adonai, Jahve Sabaot, El Shadai, stb...7 Ezek a nevek az egyetlen, élő, igaz Istent jelzik, Abrahám, Izsák és Jákob Istenét, aki személyes és háromságos természetű, előképekben már az Ószövetségben látható, de teljesen és végérvényesen Jézus Krisztusban nyilatkoztatja ki önmagát. E nevek között van egy egészen sajátos, a tetragramm.8 7 A különböző elnevezésekre vonatkozóan lásd O. Odelin et R. Séguineau, Dictíonna- ire des noms propres de la Bible. Ed. du Cerf-Desclée de Brouwer, Paris, 1978; 118, 124 és főként 389-393. Ed. Dhorme kiváló Ószövetség-fordítását kivéve, amely a Pléáide-sorozatban jelent meg, a Szentírás jelenlegi francia fordításai nem adják vissza a héber eredeti változatait Az ökumenikus fordítás a kötet függelékében szereplő saját rendszer alapján fordítja a szóban forgó változatokat A liturgikus fordítások általában a YHWH tetragrammot ür-ral, az Elohim nevet Isten-nel fordítják. 8 A görög tetragrammaton (négy írott betű) alapján a zsidók és keresztények egyaránt használják a tetragrammot a Mózesnek kinyilatkoztatott, kimondhatatlan név jelzésére. A Jehowah átírás helytelen, senki sem alkalmazza a tudományos szakirodalomban.
