Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1925.
— 33 — 1925. 19. portóköteles és egyet az ú. n. könyvelt (ajánlott, csomag) küldemények részére. 3. Magánfelek érdekében az egyházmegyei hatósághoz vagy egyéb hivatalokhoz intézendő megkeresések és hivatalos levelezések összes portódíját az érdekelt felek viselik, miért is ezek díját a felektől be kell szedni. 4. Az iskolaügyi és hitközségi levelezések díját a hitközség, a többi hivatalos levelezések díját a templompénztár viseli. 5. Amennyiben válaszbéiyeg nem csatoltatik, hivatalom a hatóságom alá tartozó hivataloknak, intézeteknek szóló küldeményeket «Hivatalból, portóköteles» jelzéssel fogja feladni. Az így érkező küldeményekről a címzettek vezessenek jegyzéket és a fizetendő portódíjat a 3—4. pont szerint számolják el. Hanyagság vagy kötelességmulasztás esetén azonban, ha az egyház- megyei hatóság részéről sürgetés válik szükségessé, ennek portódíja a hivatal vezetőjét terheli. Esztergom, 1925 augusztus 27. 19. 2916. sz. A szent- keresztségi szertartásban egy he lyen javítá eszközlendő Még 1922-ben 38. sz. alatt elrendeltem volt a körlevelekben, hogy az apostoli hitvallás magyar szövegében «közönséges keresztény anyaszentegy- házah stb. helyébe tétessék az újabb katekizmusokban foglalt szövegnek megfelelőleg «közön- - séges» helyett ez a szó : «katolikus». Örömmel s tapasztaltam azóta a szentbérmálásoknál, hogy ' a gyermekek már e szöveg szerint imádkozzék a Hiszekegyet. Csak újabban láttam, hogy a «közönséges» szó előfordul a legújabb esztergomi Rituale keresztelési szertartásában is. Ennek a «közönséges» szónak ma már egészen más értelme van, mint volt annakidején, amikor a Hiszekegy magyar szövegébe felvették. Elrendelem ennélfogva, hogy a Rituale legújabb kiadásában a 11. és a 17. lapokon foglalt kérdésekből ez a szó : «közönséges» töröltessék s helyébe ez a szó : «katolikus»tétessék. A javítást az összes használatban levő példányokban vigyék keresztül a Tdő Lelkipásztorok olvkép, hogy a «közönséges» szót áthúzzák s föléje olvasható betűkkel tintával írják a «katolikus» szót. Ugyanez a szó előfordul a többi ritkábban használatos keresztelési szertartásokban is, amiért ezekben is a fentiek szerint kijavítandó. Esztergom, 1925 szeptember 3. 20. 2776. sz. Hitfelekezeti iskola községi támogatása tárgyában min. elöntés. A hitfelekezeti iskolák községi segélyezése tárgyában hozott elvi döntést a következőkben közlöm : Egy konkrét esetből kifolyólag a m. kir. belügyminiszter úr 232.032—1925. V. sz. alatt helybenhagyta Zala vármegye törvényhatósági bizottságának abbeli határozatát, melyben a várni, törvényhatósági bizottság megsemmisítette X. község azon képviselőtestületi határozatát, mely szerint a helybeli rk. felekezeti iskola fenntartására vonatkozó kötelezettségét el nem ismerte és a felekezeti iskolának semmi segélyt nem juttatott. A belügyminiszter úr határozatának indokolásában kimondotta, miszerint a népoktatási ügyről való gondoskodás az 1868 : XXXI11. t.-c. értelmében és az 1886 : XXII. t.-c. 21. § f) pontja szerint is elsősorban községi feladat, mely kötelezettségét a község, amennyiben a népoktatás ügyét a hitfelekezet látja el, vagyoni képességéhez mérten legalább akképen tartozik leróni, hogy a községi népoktatást helyette ellátó felekezeti iskolát abban a mértékben támogassa, amily mértékű támogatást a népoktatási ügynek törvényszerű kielégítése megkíván. Esztergom, 1925. augusztus 10. A vall.- és közokt. m. kir. miniszter úr f. é. június 30-án kelt 46.959. sz. iratában arról értesít, hogy a magyar katolikus vallásalap kegyura- sága alatt álló egyházi épületek helyreállítási ügyeit f. é. július 1-től kezdve a magyar kát. vallásalapítvány uradalmi központi szakközegeire bízta s ennélfogva a kereskedelemügyi minisztériummal történt megállapodás értelmében a jövőben az államépítészeti hivatalok ebben az ügyben nem fognak igénybevétel,ni. Ezt a változást azzal közlöm az érdekelt plébános urakkal, hogy a kegyúri építkezésekre vonatkozó kérelmeket mint azelőtt, úgy továbbra is hozzám kell felterjeszteniök további intézkedés végett. Esztergom, 1925 augusztus*22. Közlöm Tdő Papságommal, hogy az élőszóval tett misealapítványok csakúgy, mint az okirattal tett, vagy végrendeletileg hagyott misealapítványok, újabban szintén illeték alá esnek. A régebbi rendelkezések szerint ugyanis készpénznek vagy ingó dolognak alapítványul való rendelése a bélyeg- és illetéktörvény 1. §. A. 2. pontja szerint csak akkor esett illeték alá, ha a jogügyletről kiállított okirat abból a célból állíttatott ki, hogy az alapító részére bizonyítékul szolgáljon. Az eddigi állapoton azonban változtatott az 1920. évi XXXIV. t.-cikk 89. § 4. és 5. pontja, mely kimondja, hogy a törvény életbelépése napjától, azaz 1920 november 1-től kezdve akár állítanak ki okiratot az alapítványról, akár nem, az a 93. § szerinti illeték alá esik. Ezen szakasz szerint a kulcs 10.000 K-ig 10%, 50.000 K-ig 12%, 100.000 K-ig 14% stb. volt. Az 1924. évi 5002. P. M. rendelet 5. pontja azonban a törvényben megállapított kulcsot felemelte, amennyiben 1924 július 1-től kezdve akár szóval, akár okiratban tett misealapítványok után 5000 arany K-ig 10%, 50.000 arany K-ig 12%-ban stb. állapítja meg az illetéket. Esztergom, 1925 augusztus 25. 20. 20. 2775. sz. Vallásalapi kegyurasági plébániák építési ügye. 20. 2779. sz. Élőszóval tett mise- alapítványok illeték alá esnek. 3
