Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1933.

109 1933. 40. elemi iskoláknál rendszeresített segédtanítók­nak, valamint a nem állami óvodáknál rend­szeresített segédóvónőknek a magasabb fize­tésbe való jutása hivatali elődömnek 1931. évi 865—1/70. számú rendeletével (megjelent a Bu­dapesti Közlöny 1931. évi 130. számában) há­rom évben állapíttatott meg. Az állam és az önkormányzatok személyi kiadásainak további csökkentése tárgyában ki­adott 1932. évi 3000. M. E. számú kormány- rendelet 6. §-ának első és negyedik bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy az 1932. évi július hó 1-jétől az 1933. évi június hó végéig felfüggesztetnek mindazok a rendelkezések, amelyek szerint a közalkalmazottak az általuk eltöltött várakozási idő alapján magasabb fize­tésbe léptethetők elő és hogy az 1933. évi június hó 30-át követő időben esedékes előlép­tetés szempontjából az 1932. évi július hó 1-jétől az 1933. évi június hó végéig eltelt időt a várakozási idő megállapításánál teljesen figyel­men kívül kell hagyni. Minthogy a nem állami elemi iskolai segéd­tanítók és a nem állami segédóvónők a rendes tanítói, illetőleg a rendes óvónői állással kap­csolatos kezdőfizetésbe automatikusan jutnak, az 1932. évi 3000/M. E. számú kormányren­deletnek az előbbeni bekezdésben ismertetett rendelkezései a nem állami elemi iskolai segéd­tanítókra és a nem állami segédóvónőkre is vonatkoznak, függetlenül attól, hogy állásaik illetménykiegészítő államsegély igénybevételé­vel, avagy anélkül tartatnak-e fönn. Jelen, a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértésben hozott határozatom megokolásául szolgál az a körülmény is, hogy a nem állami iskolai segédtanítóknak és segédóvónőknek vá­rakozási ideje azért állapíttatott meg három évben, mert az állami elemi iskolai segédtanítók és állami segédóvónők általában véve a rendes tanítói (óvónői) kinevezésre három évnél hosszabb ideig várakoznak. Minthogy pedig az 1932/33. költségvetési évben fennállott általános kineve­zési tilalom folytán a megüresedett állami elemi iskolai rendes tanítói (óvónői) állások betöltése is szünetelt, az állami elemi iskoláknál alkalmazott segédtanítókat és a segédóvónőket ez a körül­mény a rendes tanítói kinevezésnél egy további évvel hátrányosabb helyzetbe hozta. Ha tehát a nem állami elemi iskolai segédtanítóknál és a nem állami segédóvónőknél a törvényes rendelkezé­sek nem érvényesülnének, úgy ez az állami elemi iskolai segédtanítókra s az állami segédóvónőkre nézve az egyenlő elbánás elvébe ütköznék. Budapest, 1933. évi szeptember hó 1-én. A miniszter helyett : dr. Petri Pál s. k., államtitkár. Esztergom, 1933 szeptember 6. Konkrét esetben a jövedelemadó fejében a rendes adótétel helyett a felemelt adótételt állapította meg a kivető hivatal a lelkésszel szemben azon a címen, mert az adózó háztar­tásához kettőnél kevesebb családtag tartozik. Ez esettel kapcsolatban felhívom Tdő Pap­jaim figyelmét az 1927. évi 500. P. M. sz. ren­delet 22. §-ra és a hozzáfűzött utasítás 3. pont­jára, mely a következő rendelkezést tartalmazza: «a gyámság alatt álló külön adózó személyek, valamint a lelkészek és a nem természetes sze­mélyek terhére az első táblázat szerint kell a jövedelemadót kivetni». Ha esetleg másutt is a jelzett címen fel­emelt jövedelmi adót rónak ki a lelkészre, az idézett rendelkezésre való hivatkozással ké­rendő a jogorvoslat. Esztergom, 1933 szeptember 13. Gyakran előfordul, hogy papok különböző formában kezességet vállalnak, vagy váltókat írnak alá, minek következtében mások által könnyelműen vagy jóhiszemű túlbuzgóságból csinált adósság szakad rájuk, melyeknek gondja bénítólag hat működésükre, sőt ilyen adósságok sokszor teljes anyagi romlásukat okozzák. Fel­hívom azért Tiszt. Papságom figyelmét a 137. kánonra, melyben az Anyaszentegyház bölcs .és gondos előrelátással a következő szavakkal inti papjait : «A fidei iubendo, etiam a bonis propriis, clericus prohibetur, inconsulto loci Ordinario.» Ezen kánon tilalmának szigorú megtartását mindenkinek lelkére kötöm, figyel­meztetem a T. Papságot, hogy tudtom nélkül fenti kánon értelmében kezességet másokért semmiféle alakban nem vállalhatnak. Esztergom, 1933 október 21. Már 1929. évi 835. sz. alatt kell rendeletem- ben (1. Körlevelek 1929. évf. 34. 1.) buzdítottam a Papságot és a Tanítóságot, hogy az iskolán- kívüli népnevelés munkájából tehetségük sze­rint vegyék ki részüket. Világosan kell hogy előttünk álljon az a fontos feladat, melynek betöltésére van hivatva az iskolánkívüli nép­nevelés s hogy abban szívesen kell elfogadnunk azt a szerepet, melyet a vezetők, mint az er­kölcsi értékek letéteményeseinek, juttatnak ne­künk. Újabban a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr f. évi szept. hó 27-én 76.000. sz. a. hosz- szabb rendeletét intézett valamennyi Iskolán­kívüli Népművelési Bizottságnak. A rendelet megjelent a Néptanítók Lapja f. évi 20. szá­mában. Ebben a rendeletben az alábbi csopor­tosítás szerint jelöli meg a népművelés fel­adatait. E feladatok a következők : a) A nemzeti öntudat ápolása és fejlesz­2281. sz. Lelkészek jövedelmi adój ának tétele. 41. 46. 3143. sz. Papoknak tilos kezességet vállalni. 46. 2791. sz. Iskolán­kívüli nép­művelés.

Next

/
Thumbnails
Contents