Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1931.
— 83 — 1931. 40. ján kiadott s a kis- és nagyközségek háztartásáról szóló 177.200/1924. B. M. sz. körrendelet értelmében a községi költségvetések I. fokon való felülbírálása és a községi pótadónak 50%-ig való engedélyezése a vármegyei alispánok hatáskörébe, II. fokon pedig — jogorvoslat esetén és abban az esetben, ha a községi pótadó az 50%-ot meghaladja — a belügyminiszter hatáskörébe tartozik, aki a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg jár el. Az I. fokon való eljárásnál az alispán joga és kötelessége, hogy a költségvetési tételeket a jogszerűség és számszerűség szempontjából elbírálja s annak eredményéhez képest teljes egészében meghagyja vagy törölje, illetve felemelje vagy mérsékelje. A költségvetés egyes tételeinek elbírálásánál köteles az alispán az illető tételre vonatkozó sajátos szabályokat, rendelkezéseket, a kötelezettség alapjául szolgáló iratokat szem előtt tartani s azokat figyelmen kívül nem hagyhatja. A költségvetési tételek elbírálásánál követendő ezek a szabályok természetesen a Nagyméltóságod által szóvátett egyházi és iskolai kiadásokra is vonatkoznak. Ezekre a községi terhekre nézve, mint azt nagybecsű megkeresésében Nagyméltóságod is megemlíti, 103.871/1929. V. B. M. szám alatt a főmagasságú hercegprímás úrhoz oly értelmű átiratot intéztem, hogy az egyházi és iskolai terheket újabb törvényhozási intézkedésig az eddigi gyakorlatnak megfelelően a községi pénztárak fogják viselni, amiknek fedezetéről a községeknek költségvetéseikben kell gondoskodniok. Ez a kijelentésem az előadottaknál fogva természetesen nem terjedhetett odáig, hogy a szóbanlevő községi kiadásokat jogalapjuknak (régi gyakorlat, kötelező okiratok) és számszerűségüknek megvizsgálása alól mentesítsem. — Minthogy pedig egyrészről — amint ez Nagyméltóságod előtt is ismeretes, — az egyházi és iskolai terheknek nemcsak a mérve, de a kötelezettségek jogalapja is csaknem községenkint különböző, — másrészről pedig törvényellenes eljárás volna az, ha az I. fokú vagyonfelügyelő hatóságokat elhatározásukban előzetesen befolyásolnám, ezért Nagyméltóságod azon nagybecsű kérésének, hogy a vármegyei hatóságoknak e kérdésben megfelelő utasítást adjak, — a legnagyobb sajnálatomra eleget tenni nem tudok. — Ez alkalommal tisztelettel közlöm Nagyméltóságoddal, hogy értesülésem szerint Borsod-Gömör-Kishont k. e. e. vármegyei 1931. évi költségvetések nagyobb része 50%-on felüli pótadót igényelnek és így kormányhatósági felülvizsgálat alá kerülnek. A felülvizsgálat alkalmával figyelemmel leszek arra, hogy a Nagyméltóságod által szóvátett sérelmek — esetleg kiküldöttjének részvétele mellett — megfelelően orvosoltassanak. Azokban a községekben pedig, amelyeknek az 1931. évi pótadója 50%-ban nyer megállapítást, következőleg hivatalból kormányhatósági jóváhagyás alá a költségvetés nem kerül, méltóz- tassék utasítani az egyházi és iskolai hatóságokat, hogy a sérelmes I. fokú határozatok ellen éljenek jogorvoslattal. Budapest, ^930. évi december 6-án. A miniszter helyett: Blaha s. k., államtitkár.» Esztergom, 1931 március 23. Adott esetből kifolyólag a vallás- és közoktatásügyi minisztérium útján a m. kir. pénzügyminiszter az alábbiakban döntött a jövedelemadó után kivethető iskolai és egyház- községi adó ügyében. M. kir. Pénzügyminiszter. 157.574/1930. VII. a. szám. Van szerencsém Nagyméltóságoddal tisztelettel közölni, hogy a felekezeti iskolai adó kivetésének a módjára és annak terjedelmére általában a helyi szokás és az egyházközségek szabályzatai az irányadók. A felekezeti iskolai adó alapját az állami hozadéki (tárgy-) adók, mégpedig a föld-, ház- és az 5%-kal kivetett általános kereseti adó képezheti. Személyi adók, nevezetesen pedig a jövedelemadó, mely a hozadéki adókkal érintett s általában az összjövedelemnek összefoglaló progresszív adója, a felekezeti iskolai adónak az alapjául nem vehető. E tekintetben tévesen hivatkozik a székes- fehérvári püspök úr a budapesti róm. kát. egyházközségek egyházszabályzatára, mert ez nem a felekezeti iskolai, hanem az egyházi (hitközségi) adók szedését szabályozza. Másrészt pedig Budapesten az egyházi adók nem a törzsadók, hanem a jövedelemadó alapjai után vettetnek ki. Ez a rendszer a hitközségi adóknál nem kifogásolható, de gyakorlatilag egyáltalán nem jár oly eredménnyel, amely ezen adóztatási módot, kivetését ajánlatossá tenné. A törzsadók utáni pótlékok kivetése sokkal biztosabb jövedelmi forrás, az egyházi adókra is. Az iskolai adókat azonban semmiesetre sem lehet ily alapon kivetni, mert azok az 1868: XXXVIII. t.-c. határozott rendelkezései értelmében az állami egyenesadók után vetendők ki. A 89.182/1927. VII. a. szám alatt kiadott kör- rendeletemből még csak az a legtávolabbi következtetés sem vonható arra, hogy a felekezeti iskolai adó alapja gyanánt a jövedelemadó is szolgálhat. A hivatkozott 89.182/1927. VII. a. számú körrendeletemben kifejezetten törzsadóról van említés téve. Törzsadók alatt pedig azo6* 10. 11. 885. sz. Jövedelem- adó után nem vethető ki iskolaadó.
