Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1931.
1931. — sili. 12. 895. sz. A párbér- váltsághoz való hozzájárulással s helyben nem lakó hívek is megterhelhetők. kát az alapadókat értjük, amelyek a vonatkozó törvények értelmében a pótlék jellegű adók kivetésének az alapjául szolgálhatnak. Ilyenek a föld-, ház- és általános kereseti adók. A jövedelemadó törzs- vagy alapadónak nem tekinthető, annál kevésbbé, mert annak pótlékolását a vonatkozó törvényes rendelkezések, nevezetesen a jövedelem- és vagyonadóktól szóló 1927. évi 500,/P. M. sz. H. Ö. 80. §-a határozottan tiltja! Egyes egyházközségek — teljesen félreértve a budapesti adóztatási módot — a törzsadók mellett a jövedelemadó alapján is próbáltak adót kivetni, az ily, a törvényes rendelkezésekkel ellenkező adóknak az együttes kezelésben leendő bevonását azonban, tekintet nélkül a kivetett adók %-ára, minden egyes esetben betiltottam, aminek folytán az illető egyházközségek eddig még minden esetben kivetésüket helyesbítették is. Abból, hogy a kereseti adó a felekezeti iskolai adó alapjául szolgálhat, per analogiam nem lehet arra következtetni, hogy ilyen felekezeti iskolai adó a jövedelemadó alapján is kivethető. Eltekintve attól, hogy az adókivetéseket analógiára alapítani nem lehet, ilyen analógia tényleg nem is létezik, mert a kereseti adót még legtávolabbról sem lehet a jövedelemadóval vonatkozásba hozni, mert az egyik tárgyi adó, a másik pedig személyi, az előbbeni bizonyos kereseti forrásokkal kapcsolatos jövedelmeket, az utóbbi viszont az egyén összjövedelmét érinti. Az ügyvéd és orvos nemcsak jövedelemadót, hanem kereseti adót is fizet. Ezekre való tekintettel N. N. x-i lakos terhére szabálytalanul kívánják a jövedelemadó alapulvétele mellett kivetni a felekezeti iskolai adót. Minthogy azonban az ideiglenes házadómentesség kizárólag csak az állami adóra és bizonyos esetekben a községi pótadóra vonatkozik, nincsen elvi akadálya annak, hogy N. N.-nek X. községben levő ideiglenesen adómentes háza után számított eszményi házadó alapján százalékos felekezeti iskolai adóval megrovassék. Budapest, 1930. évi december hó 30-án. A miniszter rendeletéből : Olvashatatlan aláírás, miniszteri tanácsos. Esztergom, 1931 március 23. Azok az egyházközségek, amelyek a párbérrendezés tárgyában kiadott 49.765/1924.1. számú vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter rendeletnek b) pontját — amely a párbérvált- ság előállításánál az általános és arányos teher- 1 viselés elvének érvényesítését írja elő — a pár- béregyességek megkötésénél szem előtt tartották, az egyességben több helyen kimondották, hogy a váltság fele a párbérfizetésre köteles párokra egyenlő arányban, másik fele pedig az egyház- i község területén állami adót fizető róni. kát. 42. vallású adózókra állami adójuk (föld-, ház- és kereseti adó) arányában fog kivettetni. A kivetésnek ezt a módját egyes helyeken az egyház- község területén állami adót fizető, de helyben nem lakó hívek sérelmezték, s mert a kivetés elleni fellebbezésük nem vétetett figyelembe, felülvizsgálati kérelemmel fordultak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz. Ilyen felülvizsgálati kérelemre hozta meg a minisztérium az alább egész terjedelmében közölt elvi jelentőségű döntést, amellyel a kérelmezők panasza elutasíttatik s egyben kimondatik, hogy a párbérváltság előállításába a helyben nem lakó, de az érdekelt egyházközség területén adózó róm. kát. hívek is bevonhatók. A miniszteri döntés így hangzik : «A .........-i párbérváltság kivetése ellen birtok ostársai nevében is közvetlenül hozzám intézett beadványára a következőkről értesítem. — A párbértermészetű szolgáltatások rendezése tárgyában kiadott 49.765/1924. I. sz. köriratom értelmében a . . . .-i egyházi alkalmazottak párbérváltságának rendezése céljából............-ben 19 25. évi április hó 16-án az egyházmegyei főhatóság megbízottja és a járási főszolgabíró köz- benjöttével községi képviselőtestületi és róm. kát. iskolaszéki együttes ülés tartatott, melynek eredményeként az egyházi alkalmazottak pár- bér-, deputátum-, földmunkaváltság- és egyéb járandóságai egyesség útján rendeztettek. A létrejött egyességet az egyházmegyei főhatóság 1925. évi április hó 21-én 1706/1925. sz. a. jóváhagyta s az egyesség 36.556/1925. I. sz. a. itteni részről is tudomásul vétetett. — A párbérrendezésnek egyik alapelve, hogy a párbérfizetés terén eddig mutatkozott aránytalanságok ki- küszöböltessenek s az egyenlő mértékben való fizetés helyett az általános és arányos teherviselés elve jusson érvényre. Ennek az elvnek megfelelően állapíttatott meg a . . . .-i egyességben a párbérfizetés oly módon, hogy a megállapított váltságnak felét az összes párbérfizetésre köteles párok fizetik egyenlő arányban, másik fele pedig egyenes állami adó (föld-, ház-, általános kereseti adó) arányában vettetik ki. — A párbérfizetésbe — mint azt már több döntésemben kifejezésre juttattam — a helyben nem lakó, de az érdekelt plébánia területén birtokos róm. kát. adózó hívek is bevonhatók. — Ez alapon lettek a panaszosok, mint a ............-i p lébánia területén birtokos, de másutt lakó róm. kát. hívek párbérrel megterhelve. — Mindezekre való tekintettel a panaszt elutasítom. Budapest, 1931. évi január hó 12-én. A miniszter rendeletéből : Dr. Madarász István s. k., miniszteri tanácsos. Esztergom, 1931 február 24.
