Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1930.
79 — 1930. 58. az együttes kezelésbe vonását kívánják meg, másfelől a 10%-nál magasabb hitközségi adóknak a behajtásától a községi elöljáróságokat eltiltják olyan esetekben is, ha a hitközségi adót az egyházközség kezeli. Tájékozódás, valamint az egyöntetű és helyes eljárás biztosítása végett közlöm a következőket: 1. A 29.743/1930. VII. a. sz. körrendeletem 8. bekezdése szerint a községi elöljáróságoknak a hitközségi adókat nem szabad külön kezelni, hanem az ilyen tartozásokat az együttes adókezelésbe kell bevonni. Ez a szabály —- amint az úgy a K. K. H. Ö. 9. §-ához fűzött Utasítás 1. bekezdésében, mint a hivatkozott körrendelet 9. Bekezdésének határozott rendelkezéseiből folyik — csak olyan helyekre vonatkozik, ahol a hitközségi adót nem a hitközség saját szervei útján szedi, hanem a községgel kezelteti. Minthogy a községnek a hitközségi adókat külön kezelni nem szabad, az átlagban 10%-ot meghaladó hitközségi adók — ide nem értve a felekezeti iskolai adót és párbért — azonban csakis külön engedélyem mellett vonhatók az együttes kezelésbe, ehhez képest a 10%-ot meghaladó hitközségi adók kezelését a község csak abban az esetben vállalhatja, ha annak együttes kezelését előzetesen engedélyeztem. 2. Olyan helyeken, ahol a hitközségi adót az egyházközség saját szervei útján maga kezeli és szedi az adóköteles felektől s a község feladatát kizárólag az egyházközségi pénztárba önként be nem fizetett adóknak —■ az illetékes egyházi hatóság részéről a>*K. K. H. Ö. 44. § 3. bekezdéséhez fűzött Utasítás 8. bekezdésében körülírt eljárás mellett megküldött megkeresés és kimutatás alapján — a közadók módjára való biztosítása és behajtása, valamint a behajtott összegeknek —- a K. K. H. Ö. 44. § 3. bekezdéséhez fűzött Utasítás III. fej.-ében előírt eljárás mellett — a megkereső egyházi hatósághoz való elküldése képezi. 3. Azon a címen, hogy az egyházközségek a hitközségi adókat nem a községgel kezeltetik, hanem saját szerve útján szedik, a kimutatott hátralékoknak közadók módjára való behajtását megtagadni, vagy pedig az ilyen adóknak községi kezelésbe adását kívánni és az együttes kezelését elrendelni nem lehet, mert az egyház- községeket megilleti az a jog, hogy a két kezelési rendszer közül a nekik legmegfelelőbbet szabadon választhassák. — Meghagyom a m. kir. adóhivataloknak, hogy a jelen körrendeletem- ben foglaltaktól esetleg eltérő rendelkezéseiket helyezzék hatályon kívül s jelen körrendeletem- ben foglaltakhoz szigorúan alkalmazkodjanak. Budapest, 1930 április hó 8-án. A miniszter rendeletéből: Kölbig s. k., miniszteri tanácsos. Esztergom, 1930 szeptember 25. Illetékes helyen panasz tárgyává tétetett, hogy a vallásváltoztatások eseteiben egyes lelkészi hivatalok nem tesznek eleget az 1868. évi Lili. t.-c. 7. §-ában előírt rendelkezésnek, mely szerint «azon lelkész, kinél az áttért bizonyítványait előmutatá, tehát akinél az átmenet befejeztetett, köteles erről értesíteni azon egyházközség lelkészét, melyhez az áttért előbb tartozott». Mithogy az ilyen értesítésnek egyházi közigazgatási és lelkipásztori szempontból is nagy jelentősége van, felhívom t. lelkészkedő Papjaimat, hogy a fenti törvény rendelkezésének minden egyes esetben eleget tegyenek, illetve az értesítést a maguk részéről is megköveteljék. Esztergom, 1930 szeptember 9. Az 1929. évi XIX. t.-c. 13. §-a s a nép- számlálásról szóló 1930. évi XXV. t.-c. 3. §-a értelmében a nyilvános elemi iskolákban alkalmazott férfitanítók az iskola jellegére való tekintet nélkül a népszámlálásnál a számlálóbiztosi teendők ellátását, ha a főszolgabíró, illetőleg a polgármester által számlálóbiztossá kineveztetnek, a törvényben biztosított díjazással fegyelmi felelősség terhe alatt elvállalni és teljesíteni kötelesek. Ennek megfelelően felhívom a főhatóságom alá tartozó férfitanítókat, hogy azon esetben, ha számlálóbiztosokul kineveztetnek, vonakodás nélkül fogadják el a megbízatást és teendőik iránt megfelelően és kellő időben tájékozódjanak. Mindazon osztályokban, amelyeknek tanítói a népszámlálásban, mint számlálóbiztosok vesznek részt, a tanítás az összeírási napokon, legfeljebb azonban hat iskolai napon szünetelhet. A tanítási időben való veszteség lehető csökkentése végett intézkedjenek az iskolaszékek, hogy a népszámlálóbiztosokul kinevezendő tanítók a népszámlálói munkálatokat oly módon osszák be, hogy emiatt a tanítás számottevő mértékben ne szenvedjen s a szünidő a lehető legrövidebb ideig tartson. Nagyobb iskolákban, amelyekben megfelelő számú tanerő áll rendelkezésre az oktatás ellátására és az osztályok nem zsúfoltak, a nép- számlálás ideje alatt a számlálóbiztosi minőségben működő tanítók a többi tanítók által osztályösszevonással, esetleg váltakozó tanítással helyettesítendők. Esztergom, 1930 szeptember 30. Őszentsége a f. évi június hó 30-án tartott consistorium alkalmával azon akaratát nyilvánította, hogy a XIII. Leó pápa által előírt és a mise végén végezni szokott imádságok az üldözött oroszokért mondassanak. Ezt a rendelkezést T. Papságomnak azzal adom tudomására, hogy a hívekkel közölje s őket arra buzdítsa, 60. 2810. sz. Vallás változtatás esetén az előbbi illetékes lelkész és a közig, hatóság értesíten- dők. 60. 759. tanf. sz. Elemi isk. férfitanítók népszámláló biztosokul való kinevezésének ügye. 63. 3304. sz. A XIII. Leó pápa által előírt imákat a mise végén az üldözött oroszokért kell mondani.
