Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1928.

1928.

56 —

használatáért slb., annyi pengőben állapítandók meg, mint amennyi korona volt az 1914. évben.

A szorosan vett templomi jövedelmen kívül minden olyan bevételt, amely a templom útján folyt be, be kell vezetni a pénztári naplóba. Alapelv legyen : minden bevétel és kiadás naplózandó. Ilyen bevételek pl. az olvasós-társulat, továbbá a Jézus Szent Szívé-társulat pénze stb., ezeket is be kell vezetni, még azon esetben is, ha róluk külön számadás készíttetik.

A csengetyűpersely bevételein kívül a templomban elhelyezett Szent Antal-persely összes bevételeit feltétlenül be kell vezetni úgy a napjóba, mint a számadásba.

Úgyszintén be kell vezetni a bevételbe a különféle adományokból (harangra, orgonára, templomfestésre stb.) befolyt összegeket még akkor is, ha azok csak átmeneti tételek. Bevezetendő továbbá az egyházhatóságilag elrendelt gyűjtések eredménye is. Jelenleg — amint ez a directoriumban is jelezve van — főegyházmegyénkben a következő címeken vannak elrendelve gyűjtések : 1. péterfillér ; 2. kát. misz- sziókra (lásd az 1927. évi Egyházmegyei Körlevelek 6. lapján 84. sz. alatt és 1927. E. K. 35.1.1133. sz. alatt); 3. a jeruzsálemi szent sírra ; 4. Szent László-társulatra ; 5. a Kér. Szeretet Országos Gyermekvédő Műve javára. Ezeken kívül van 6. az országos kát. célokra (Egyház- megyei Körlevelek 1926. évf. 29. lap., 1448. sz. alatt) beküldendő összeg, mely ha gyűjtésből keletkezett, szintén bevételezendő a templom pénztári naplójába. Midőn pedig a számadó a fentebb felsorolt kegyes célokra előírt gyűjtésekből befolyt összegeket az egyházhatósághoz beküldi, akkor azokat a napló kiadási rovatába vezeti be s így azokról elszámol.

4. Természetes, hogy a kiadási tételeket szintén pengőértékben kell bevezetni. A kiadások tételeinél nem elégséges csak általánosságban jelezni : gyertyára, miseborra, olajra stb. ennyi és ennyi, hanem ki kell mutatni a beszerzett cikk, pl. gyertya, olaj, tömjén mennyiségét és egységárát is.

Misebor címén minden’[állandó miséző után legfeljebb évi 50 liter bornak ára számolható el. Az ostyasütésért, ruhamosásért a tényleges kiadást kell elszámolni, erre nézve irányadók az 1914. évi számadás adatai. A sekrestyés járandósága fejében az 1914. évi számadásban feltüntetett összeg veendő pengőben.

A kér. alespereseknek a templomszámadások felülvizsgálása, továbbá az iskolák látogatása alkalmával felmerülő fuvardíj fejében 5—10 pengő fizethető ki a távolság szerint. A szegényebb filiális templomok a plébániatemplommal közösen, jövedelmük arányában, viseljék ezt a költséget. Ha az iskolának külön költségvetése van, akkor az iskolalátogató esperes 1.

fuvardíja ide állíttassék be.

A vagyonkezelők a pénztárból szorosan vett templomi rendkívüli szükségletekre 40 pengőig, terjedő kiadást eszközölhetnek ; az ezt felülhaladó összegre előzetesen kikért egyházhatósági engedély szükséges.

Helyénvalónak látom itt megjegyezni, hogy egyes felterjesztett számadásokban feltűnően nagy készpénzmaradvány szerepel. A nagyobb összegű maradványt azonnal tőkésíteni kell ; ha a számadó ezt elmulasztja, ezzel a templomot megkárosítja, mert a kamat elvész. Az alespere- sek különös figyelemmel kísérjék és szüntessék meg ezt a helytelen eljárást.

II. Misealapítványok.

1. A misealapítványok azon tőkéi, amelyek ingatlanban helyeztettek el, mint teljes értékűek, külön csoportban kezelendők. Megjegyzem, hogy az ingatlanba fektetett alapítványi tőke gyanánt nem az ingatlan forgalmi értéke, hanem adójának százszorosa (miként a gyümölcsöző vagyon- ság leltárában), írandó be a 4. rovatba, az Észrevételek rovatában pedig világosan körülírandó az ingatlan területi nagysága, jövedelmezősége, művelési ága és állapota.

Ugyanezen csoportban kezelendők azok az alapítványi tőkék, a melyek aranyban (természetben) vagy dollárban tétettek le, továbbá azok, amelyek teljesen valorizáltattak, avagy az újabban előírt összegben tétettek. Az aranyban vagy idegen valutában letett alapítványi tőkéket pengőre kell átszámítani. Magától értetődik, hogy ezen alapítványok után a kijelölt szentmiséket el kell végezni az alapítványi oklevél szerint.

2. Az államkötvényekben, ú. m. korona-, hadikölcsön-, földtehermentési, államadóssági stb. kötvényekben elhelyezett alapítványi tőkék ezentúl is bevezetendők a számadásba, de nem a 4. és 5., vagyis a tőkerovatokba, hanem a 6., vagyis a tőkeelhelyezés rovatában kell felsorolni címletük jelzésével, névértékűk összegezésével ; pl. 22 drb hadikölcsönkötvény 2200 K névértékben. Ez mindaddig így történjék, amíg a kötvények értéke pengőben meg lesz állapítva, amidőn majd a tőkerovatba vezethetők át. Ha a misefundációk államkötvényei letétbe helyeztettek, jelezni kell, melyik állampénztárban vannak letétben.

3. A pénzintézeti részvényekbe fektetett alapítványi tőkék közül azok, amelyek értéküket legalább annyiban megtartották, hogy a befolyó kamatok egy csendes szentmise díját fedezik, továbbra is úgy kezelendők, mint eddig. Ha pedig ezt az összeget nem érik el, akkor egybe kell azokat vonni a devalvált alapítványi betétekkel.