Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1928.
— 57 1928. 1. 4. A betétekben elhelyezett alapítványi tőkék devalválódtak, össze kell tehát vonni azokat s egy betéti könyvben elhelyezni. A régi, háború előtti betéti könyvek itt is megőrzendők. A betétben elhelyezett tőkék kamatjövedelme fejében annyi csendes szentmise végzendő, ahánynak stipendiumát fedezi a kamat. Amely plébánián az összes misealapítványok kamat- jövedelme egy csendes szentmise stipendiumának sem felel meg, ott az összes alapítványt tevők szándékára egy csendes szentmise ajánlandó fel. (Az 1926. évi «Egyházmegyei Körlevelek» 33. lapja.) A devalvált betétekben vagy értékpapírokban elhelyezett és így nagy részben megsemmisült tőkék pótlására a plébánosok szólítsák fel a híveket és pedig nemcsak általánosságban a szószékről, hanem személyes érintkezés útján is igyekezzenek megnyerni őket. Nem kétlem, hogy a plébánosok ezen fáradságának lesz is eredménye. Ha egyesek az újabban előírt összegre tényleg kiegészítették alapítványukat, a kiegészítés összegét rá kell vezetni az alapítványi oklevélre ; ha pedig az alapítványtevők új oklevelet kívánnak, azok kiállítandók s az egyházi hatóságokhoz felt érj esztendők jóváhagyás végett. A misealapítványi tőkék már megállapíttattak az 1926. évi Egyházmegyei Körlevelek 30. lapján közölt 3333. számú rendelettel; itt még arra is figyelmeztetem a ft. lelkészkedő papságot, hogy a misealapítványi tőkék után 10% illeték azonnal befizetendő az állam- pénztárba, tíz esztendő múlva pedig évenként illetékegyenérték rovandó le, továbbá a misealapítvány oklevelére 3 P 20 fillér értékű bélyeg ragasztandó. Ezekről a kiadásokról már az alapítvány tételekor kell gondoskodni, nehogy az alapítványi tőke csorbuljon. Kisebb összeget, mint amennyi a misealapítványokra megállapíttatott, ne fogadjanak el a plébánosok. Ha azonban valamely okból, pl. a végrendelkező tájékoztalanságából mégis kisebb a tőke, ez esetben a kamatok mindaddig a tőkéhez csatolandók, amíg ez a szabályszerű összegre emelkedik. Megjegyzem, hogy mivel a misealapítványi tőkék évi kamatának 1/8 része templomi szükségletekre (gyertya, miseruhák stb.) fordítandó, azért a misealapítványi tőkének is megfelelő, vagyis 1/8 része illetékegyenérték- mentes az 1881. évi XXVI. t.-c. 24. § d) pontja értelmében. III. Szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok. Ezekre vonatkozólag is ajánlatos, hogy a plébánosok hívják fel az alapítványt tevőket, vagy azok örököseit és utódait, hogy kegyelettel viseltessenek elődeik rendelkezése iránt és pótolják az elértéktelenedett alapítványi tőkéket. A szobor- és keresztalapítványok tőkéinél a 1. pénztárkezelőknek ugyanazt az eljárást kell kö- vetniök, mint a misealapítványi tőkéknél, aszerint, amint ingatlanba, állampapírba, részvénybe vagy betétbe vannak fektetve. A devalvált betéti tőkéket itt is össze kell vonni és a számadásba pengőértékben bevezetni, annak megjelölésével, hogy mily célra szolgálnak. Ezúttal megállapítom, hogy új kereszt felállításához szükséges alapítványi tőke : fakeresztnél legalább 40 P, kőkeresztnél legalább 80 P. • * A pénztári napló és a számadások könnyebb vezetése céljából minden plébánián — lehetőleg — négy betéti könyv legyen ; ú. m. a) a szorosan vett templompénzről, b) a misealapítvány betéteiről, c) a szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok azon tőkéiről, amelyeknek kamatai évenkint felvétetnek, pl. iskolai könyvekre ; d) a szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok azon tőkéiről, amelyeknek kamatai évről-évre tőkésíttetnek és csak szükség esetén — pl. valamely kereszt restaurálására — használtatnak fel. Ott, ahol nagyobb számú alapítványok vannak, esetleg minden egyes alapítványról külön betéti könyv lehet a kamatok könnyebb kiszámítása céljából. * Amely plébánia hivatal kezelése alatt álló ösz- szes tőkék, ú. m. a templom-, a mise-, leeresztés egyéb alapítványok tőkéi együttvéve nem emelkednek 1 P-re, ott ezen összeg mint templomtőke vezettessék a számadásba. Ha a különféle alapítványi tőkék együttesen nem tesznek ki 1 P-t, akkor ezen összeg beolvasztható á templom tőkéjébe, de az 1927. évi bevételi számadás Észrevételek rovatában feljegyzendő, hogy az alapítványi tőkék is bennfoglaltatnak, hogy így nyoma legyen, hova lett az alapítványok pénze. A Főegyházmegyei Alapítványi Pénztárnál elhelyezett misealapítványok tőkéi annyira devalválódtak, hogy egyetlenegy csendes mise alapítványának sem felelnek meg, azért ezek a misealapítványok az egyes templomok számadásából teljesen kihagyandók. Ezek helyett itt fog gondoskodás történni egy csendes szentmise végzéséről ad intentionem fundatorum. Az alapítványi pénztárnál elhelyezett többi tőkét, ú. m. a szorosan vett templompénzt, a kereszt-, szobor- és iskolaalapítványok, továbbá a harangok tőkéjét éppen úgy kell átszámítani pengőre és bevezetni a számadásba, miként ezt a plébánosok a közvetlen kezelésük alatt lévő tőkékkel teszik. A Főegyházmegyei Alapítványi Pénztár vezetősége tudomására fogja hozni a