Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1928.

— 57 1928. 1. 4. A betétekben elhelyezett alapítványi tőkék devalválódtak, össze kell tehát vonni azokat s egy betéti könyvben elhelyezni. A régi, háború előtti betéti könyvek itt is megőrzendők. A betétben elhelyezett tőkék kamatjövedelme fejében annyi csendes szentmise végzendő, ahánynak stipendiumát fedezi a kamat. Amely plébánián az összes misealapítványok kamat- jövedelme egy csendes szentmise stipendiumá­nak sem felel meg, ott az összes alapítványt tevők szándékára egy csendes szentmise aján­landó fel. (Az 1926. évi «Egyházmegyei Kör­levelek» 33. lapja.) A devalvált betétekben vagy értékpapírok­ban elhelyezett és így nagy részben megsemmi­sült tőkék pótlására a plébánosok szólítsák fel a híveket és pedig nemcsak általánosságban a szószékről, hanem személyes érintkezés útján is igyekezzenek megnyerni őket. Nem kétlem, hogy a plébánosok ezen fáradságának lesz is ered­ménye. Ha egyesek az újabban előírt összegre tényleg kiegészítették alapítványukat, a kiegé­szítés összegét rá kell vezetni az alapítványi oklevélre ; ha pedig az alapítványtevők új oklevelet kívánnak, azok kiállítandók s az egyházi hatóságokhoz felt érj esztendők jóvá­hagyás végett. A misealapítványi tőkék már megállapíttat­tak az 1926. évi Egyházmegyei Körlevelek 30. lapján közölt 3333. számú rendelettel; itt még arra is figyelmeztetem a ft. lelkészkedő papságot, hogy a misealapítványi tőkék után 10% illeték azonnal befizetendő az állam- pénztárba, tíz esztendő múlva pedig évenként illetékegyenérték rovandó le, továbbá a mise­alapítvány oklevelére 3 P 20 fillér értékű bélyeg ragasztandó. Ezekről a kiadásokról már az alapítvány tételekor kell gondoskodni, nehogy az alapítványi tőke csorbuljon. Kisebb összeget, mint amennyi a misealapít­ványokra megállapíttatott, ne fogadjanak el a plébánosok. Ha azonban valamely okból, pl. a végrendelkező tájékoztalanságából mégis kisebb a tőke, ez esetben a kamatok mindaddig a tőké­hez csatolandók, amíg ez a szabályszerű összegre emelkedik. Megjegyzem, hogy mivel a mise­alapítványi tőkék évi kamatának 1/8 része templomi szükségletekre (gyertya, miseruhák stb.) fordítandó, azért a misealapítványi tőkének is megfelelő, vagyis 1/8 része illetékegyenérték- mentes az 1881. évi XXVI. t.-c. 24. § d) pontja értelmében. III. Szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok. Ezekre vonatkozólag is ajánlatos, hogy a plé­bánosok hívják fel az alapítványt tevőket, vagy azok örököseit és utódait, hogy kegyelettel viseltessenek elődeik rendelkezése iránt és pótol­ják az elértéktelenedett alapítványi tőkéket. A szobor- és keresztalapítványok tőkéinél a 1. pénztárkezelőknek ugyanazt az eljárást kell kö- vetniök, mint a misealapítványi tőkéknél, asze­rint, amint ingatlanba, állampapírba, részvénybe vagy betétbe vannak fektetve. A devalvált be­téti tőkéket itt is össze kell vonni és a szám­adásba pengőértékben bevezetni, annak meg­jelölésével, hogy mily célra szolgálnak. Ezúttal megállapítom, hogy új kereszt fel­állításához szükséges alapítványi tőke : fa­keresztnél legalább 40 P, kőkeresztnél legalább 80 P. • * A pénztári napló és a számadások könnyebb vezetése céljából minden plébánián — lehető­leg — négy betéti könyv legyen ; ú. m. a) a szorosan vett templompénzről, b) a misealapítvány betéteiről, c) a szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok azon tőkéiről, amelyeknek kamatai évenkint fel­vétetnek, pl. iskolai könyvekre ; d) a szobor-, kereszt- és iskolaalapítványok azon tőkéiről, amelyeknek kamatai évről-évre tőkésíttetnek és csak szükség esetén — pl. vala­mely kereszt restaurálására — használtatnak fel. Ott, ahol nagyobb számú alapítványok van­nak, esetleg minden egyes alapítványról külön betéti könyv lehet a kamatok könnyebb kiszá­mítása céljából. * Amely plébánia hivatal kezelése alatt álló ösz- szes tőkék, ú. m. a templom-, a mise-, leereszt­és egyéb alapítványok tőkéi együttvéve nem emelkednek 1 P-re, ott ezen összeg mint templom­tőke vezettessék a számadásba. Ha a különféle alapítványi tőkék együtte­sen nem tesznek ki 1 P-t, akkor ezen összeg beolvasztható á templom tőkéjébe, de az 1927. évi bevételi számadás Észrevételek rovatában feljegyzendő, hogy az alapítványi tőkék is benn­foglaltatnak, hogy így nyoma legyen, hova lett az alapítványok pénze. A Főegyházmegyei Alapítványi Pénztárnál elhelyezett misealapítványok tőkéi annyira de­valválódtak, hogy egyetlenegy csendes mise alapítványának sem felelnek meg, azért ezek a misealapítványok az egyes templomok szám­adásából teljesen kihagyandók. Ezek helyett itt fog gondoskodás történni egy csendes szentmise végzéséről ad intentionem fundatorum. Az alapítványi pénztárnál elhelyezett többi tőkét, ú. m. a szorosan vett templompénzt, a kereszt-, szobor- és iskolaalapítványok, továbbá a harangok tőkéjét éppen úgy kell átszámítani pengőre és bevezetni a számadásba, miként ezt a plébánosok a közvetlen kezelésük alatt lévő tőkékkel teszik. A Főegyházmegyei Alapítványi Pénztár vezetősége tudomására fogja hozni a

Next

/
Thumbnails
Contents