Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1933.
— 105 1933. 1. hatók, ellenben rendeltetésükre maradék nélkül felhasználandók. 16. A költségvetés végén annak tételeiből összegezés készítendő, melynek végösszegei egyezzenek a szükséglet és fedezet pénzoszlopainak végösszegével. 17. A költségvetés felterjesztése legalább minden év november végéig a kerületi esperes útján történik. Ahol az egyházközségi költségvetésben iskolai tételek szerepelnek, ott a tanfelügyelő-esperes az illetékes. Utasítás az egyházközségi számadás elkészítéséhez. 1. A számadás a pénztári napló alapján, ennek tételeiből készül. Azért a pénztári napló pontos és rendes vezetésére különös gondot kell fordítani, mit az elnök és a pénztári ellenőrök a Szabályzat 59. §-ának j) pontja és 64. §-a értelmében ellenőrizni tartoznak. Ha a pénztári napló szabályszerűen és pontosan van vezetve, akkor a számadás is hibátlan lesz és annak szerkesztése nagyon meg van könnyítve. A pénztári naplóba bevezetendő minden bevétel, amely az egyházközségi pénztárt illeti, a takarék- pénztári könyvekből történt kivétel, értékpapírok szelvényeinek beváltása, beiratási díjak és iskolamulasztási bírságok is ; továbbá minden kiadás, a takarékpénztári könyvekbe való elhelyezés is. Magánfelek részére kölcsönök nyújtása a Szabályzat 76. §-ában tiltva van. A pénztári naplót január hó 1-én az előző év pénztári maradványával kell megnyitni és december hó 31-i dátummal le kell zárni, annak mérlegét a bevételek és kiadások összegezésével és a pénztári maradvány megállapításával el kell készíteni. A lezárást ugyan rendszerint már január hóban csinálják, de úgy kell végezni, mintha december 31-én készült volna. Tehát a naplóba csak azokat a tételeket kell és szabad a számadási évre bevezetni, amelyek tényleg a számadási év január 1-től december 31-ig folytak be vagy lettek kifizetve. Ha tehát valamely bevétel, jóllehet december végéig kellett volna befolynia, csak január 1-én vagy később folyt be, az már az új évre könyvelendő és az új év számadásának bevételei közé kerül. Hasonlóképen a kiadások is. A nyugták és ellen- nyugták keltezése azonos legyen a napló keltével. 2. A számadást egyöntetűség kedvéért csakis a II. számú mintának megfelelő hivatalos nyomtatványon szabad készíteni. 3. Ä számadásokba a pénztári napló bevételei és kiadásai egyneműségük szerint összevonva veendők fel. A bevételek 1. tétele mindig az előző év pénztári maradványa, melynek egyeznie kell a pénztári napló pénztári maradványával. A többi bevételek bizonyos sorrendben követkéz- 1. zenek, hasonlóképen a II. számú mintához : ingatlanok, tőkék jövedelme, egyházközségi adó, segélyek s a végén a tanítók természetbeni járandóságai is hivatalos értékelésük szerint (1 értékegység egyenlő 21 pengővel), a fa értékegységi becsárából azonban a vágatás és behordás levonandó. Ugyanezek ugyanígy a kiadások közé is felveendők, hogy a számadás hű képet adjon arról, milyen összeget, illetve értéket fordít az egyházközség iskolájának fenntartására. Az adóbevétel tétele magában foglalja az összes egyház- községi adókat, akár iskolai, akár egyéb célúak ; mert ezek egyéni kivetése már az iskolai és egyéb célú adószázalékok összegében történik és beszedése is, mint egyházközségi adó, nem elkülönítve, hanem együtt folyik. Az adóbevétel összegének egyeznie kell az adófőkönyv «folyó évi befizetés» rovatának és a beszedési naplónak végösszegével. A kiadások között külön sorakozzanak az iskola fenntartására fordított tételek és külön a nem iskolai célokra szolgálók. Ezeken belül ismét különválasztva a személyi és külön a dologi kiadások. 4. A kiadások végén összegezést kell csinálni, a számadási maradvány egyezik a pénztári napló maradványával. 5. Minden bevételhez, illetve kiadáshoz téte- lenkint okmány csatolandó. A bevételi okmányt (ellennyugtát) a fizetést teljesítő állítja ki. Az adóbevételt az elnök és gondnok aláírásával ellátott igazolvány tanúsítja, melynek összege egyezik az adófőkönyv «folyó évi befizetés» rovatának és a beszedési naplónak végösszegével. Együttes kezelés esetén ezen igazolványt a községi elöljáróság szolgáltatja az adóügyi jegyző és pénztárnok aláírásával. A kiadások nyugtákkal vagy számlákkal igazolandók. Ezen okmányoknak úgy külső alakban, mint belső tartalmuk és szövegezésük tekintetében kifogástalanoknak kell lenniök. Ha az okmány negyedívnél kisebb papíron lett kiállítva, úgy ez negyedívnyi tiszta papírra ragasztandó és szabályosan összehajtandó. Rojtos vagy elpisz- kolt papírsávokkal dolgozni nehéz és visszataszító. Minden okmánynak fel kell tüntetnie, hogy az összeg kinek, mely pénztártól vagy kitől, mely pénztárnak, milyen címen és mely időre jár. Minden okmányt «B» (bevétel) vagy «K» (kiadás) jelzéssel és a számadási tételszámmal kell ellátni a külső oldal bal felső részén. Ha egy bevételi vagy kiadási tétel összegét több okmány bizonyítja, az okmányok negyedívnyi papírlappal egybefűzendők oly módon, hogy a papírlap a külső részen marad, hogy az okmányok kezelése ellenőrzésnél könnyű legyen ; a külső lapra az egyes okmányok összegei leíran- dók és összegezendők. Az így nyert összeg a számadási tétel összegét tünteti fel.
