Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis

1933.

1933.

104

1.

tételek összege «H», ami ebből a kegyúrra esik, ha őt is megadóztatnék vele «h», akkor A : a =

H : h, azaz h = a -X Az így nyert összeget

mint megtérítést az adófőkönyv «Előírás» oldalán a «Törlés» rovatban a kegyúr javára jóvá kell írni és a törlés okát a «Jegyzet»-rovatba vezetni. Hogy az így törlésbe vett összegek a költségvetésben ne hiányozzanak, mind az iskolai, mind az egyéb célú kiadások rovatában «kegyúri mentesség egyenértéke mint megtérítés» címen fel kell őket venni.

5. A fedezeti oldalon minden csoportnál először azokat a tételeket kell felsorakoztatni, amelyek adóztatás nélkül folynak be, csak ezután, a fedezet további hiányzó részére (fedezeti vagy költségvetési hiány), állítandó be a szükséges egyházközségi adó. Mivel pedig gyakorlati szükségessége van annak, hogy külön legyen megállapítva az egyházközségi iskolai adó, külön kell megállapítani az iskolai szükségletek fedezeti hiányára az iskolai adót és külön az egyéb célú egyházközségi adót. Hogy a fedezeti hiány hány %-os adót tesz szükségessé, azt úgy tudjuk meg, hogy a fedezeti hiányt megszorozzuk százzal, és elosztjuk az

adóalappal (% = '^^p00*Az egyházközségi képviselőtestületnek a Szabályzat 43. §-ának e) pontja jogot ad ugyan arra, hogy választhasson az adózási módok között, de ha törekszik a kivetésben minél közelebb jutni az igazságossághoz és alkalmazkodni kíván a modern adózási szokásokhoz, és hacsak helyi okok miatt nem tanácsos más, akkor választása a %-osra fog esni.

6. Hogy a költség\ ctés teljes képet adjon arról, milyen összeget fordít az egyházközség a kát. iskola fenntartására, a költségvetésbe fel kell venni a kát. tanitók természetben való járandóságait is (föld, gabona, fa, bor, legeltetési jog stb.), éspedig úgy a szükségleti, mint a fedezeti oldalon. Önkényes becslések elkerülése végett fezeknek értéke hivatalosan megállapított értékük (értékegységük száma szorozva 21-gyel, mert 1 értékegység egyenlő 21 pengővel) szerint írandó a pénzrovatba. A fajárandóságban az értékegység már magában foglalja a vágatást és hazaszállítást is. Mivel pedig ezt külön kell beállítani a költségvetésbe, mert ez csakis a hívek adózásából fedezendő, azért a természetben való járandóságok közül a fa értéke olyan összegben írandó a pénzrovatba, melyet akkor kapunk, ha a fa hiva1 Kijavítandó sajtóhiba.

A képlet helyesen : h axH

(V. ö. : 1933. évi körlevél 10. old. 3. sz. rend.)

talos értékegységének számát megszorozzuk 21-gyel és levonjuk a vágatás és behordás költségeit. Hogy melyik járandóság hány értékegység, megtudható az illetékes pénzügyigazgatóság mellé beosztott számvevőségnél.

7. A tanítók készpénzfizetésénél, ha az a kezdőfizetés bizonyos %-a, ez a tétel megnevezésénél feltüntetendő.

8. A természetben való járandóságok megváltásánál nem az értékegységeknek megfelelő összeg veendő fel, hanem az, amelyen a megváltás tényleg történik. A megnevezésnél azonban fel kell tüntetni, hogy «állandó összegben megváltva» vagy «napi áron megváltva». Előbbi esetben hivatkozni kell a főegyházmegyei hatóság jóváhagyásának számára, utóbbi esetben az egységárra.

9. Lakbérnél, ha a lakhely lakbérosztályba van sorozva, jelezni kell a lakbérosztályt és minden esetben a fizetési osztályt.

10. Országos kát. kulturális célokra («kultúradóra») a költségvetési végösszeg 5 %-a írandó be. (Lásd az 1936. évi főegyházmegyei körlevelek 29. lapját.)

11. Földbérleteknél fel kell tüntetni a föld nagyságát. Három évnél hosszabb lejáratú bérletnél a jóváhagyás számát és a lejárat dátumát.

12. Adóbevételnél a %-ot, az adóalapot és a hiányt, amelyre fedezetül szolgál. Bizonyos, a körülmények szerint kisebb vagy nagyobb fedezeti többletet mindig kell számítani, hogy az pótolja a behajthatatlanság miatt törlendő vagy csak telekkönyvi bekebelezéssel biztosítható, de be nem folyó adókat.

13. Különfélék címén előre nem látható kisebb szükségletekre 100 pengőnél többet nem szabad felvenni. Ha nagyobb kiadás merül fel évközben, amelyet előre látni nem lehetett, arról az egyházközségi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése elé pótköltségvetés terjesztendő oly módon, mint a rendes évi költségvetés. Kölcsönök felvétele csak a főegyházmegyei hatóság előzetes engedélyével történhetik, építkezések pedig csak a tervek és építési költségvetés előzetes bemutatása és az egyházi főhatóság jóváhagyása és engedélye után. (Lásd az 1932. évi főegyházm. körlevelek 30. lapját.) Az egyház- községi költségvetés ilyen tételeinél a főegyházmegyei hatóság engedélyének száma idézendő.

14. Ha valamely szükségleti vagy fedezeti tétel eltér az előző évben jóváhagyott tételtől, ezen eltérést meg kell indokolni, kivéve, ha az eltérés a tétel természetéből folyik, aminő pl. a termények napi áron történő megváltása.

15. A beiratási díjak és iskolamulasztási bírságok rendeltetésükön kívül (internátusi alap, segélykönyvtár, ifjúsági és tanítói könyvtár, szegény tanulók segélyezése ruházati cikkekkel és tanszerekkel) semmiféle más célra nem fordít1.