Excerpta e litteris circularibus dioecesanis ab anno 1919 usque ad annum 1938 incl. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissis
1933.
1933 1. Nr. 83. Monitum de matrimonii validitate privatim dijudicanda. Cum saepe contingat, ut in aliquo casu concreto fideles de matrimonii validitate Sacerdotibus sive in S. Tribunali, sive extra illud dubia solvenda proponant: omnes Sacerdotes tam saeculares, quam religiosi serio monentur, ut in dando eiusmodi dubiis responso cautissimi semper sint; neque unquam percontantibus simpliciter declarare audeant matrimonium, de quo interrogati fuerint, certo nullum esse et invalidum, sed potius eosdem edoceant secundum Ecclesiae disciplinam (can. 1014 + 1086 § 1) matrimonium semel legitime contractum validum praesumendum, donec competens auctoritas ecclesiastica illud ex actis et probatis sive cum iudiciali strepitu in suis Tribunalibus, sive extra haec Tribunalia, via — ut aiunt — administrativa, invalidum ac nullum ab initio fuisse declaraverit. Quodsi Sacerdotes, de quibus supra, secus fecerint suisque privatis placitis Ecclesiae iudicium temere praevenerint, praeterquam quod gravissimam ecclesiasticis auctoritatibus inferunt iniuriam, funestissimae quoque fidelium de iniusto Ecclesiae iudicio suspicionis auctores esse poterunt, ubi eaedem auctoritates ex actis et probatis postea declarare coguntur: in casu non constare de matrimonii nullitate. Strigonii, die 9. Januarii 1933. 1. 3805. sz. Utasítás egyházközségi költség- vetés és számadás készítéséről. Az egyházközségek megalakulása és működésbelépése óta szükségessé vált egyházközségi költségvetések és számadások egyöntetű elkészítése érdekében a jelen körlevélhez csatolva közlök egy részletes költségvetési és egy számadási mintát, melyek irányításul szolgáljanak főegyházmegyénkben mindenütt, kivéve Budapest székesfőváros egyházközségeit, melyek számára a budapesti érseki ált. helynökség már régebben gondoskodott megfelelő nyomtatványok előállításáról. A csatolt mintáknak megfelelő nyomtatványok kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Ezen nyomtatványok használatát kötelezővé teszem. Azonfelül mellékelek egy adófőkönyvi mintát is, amely nemcsak az adókivetést, hanem az adózók összes tartozását is részletesen feltünteti. Megjegyzem még, hogy az egyházközségi számadások keretébe nem tartoznak a templomszámadások, melyek az 1928. évi körlevél 1. lapján közölt rendelet szerint továbbra is külön készítendők. Az egyházközségi költségvetés és számadá- ^ sok egyes részleteire vonatkozólag a következő- kép intézkedem : Utasítás az egyházközségi költségvetés elkészítéséhez. 1. A költségvetés magában foglalja mindazokat a kiadásokat és bevételeket, amelyek január 1-től december 31-ig előreláthatólag felmerülnek. 2. A költségvetés alaki egyöntetűsége kedvéért mindig az I. számú mintának megfelelő nyomtatványon készítendő. 3. A megnevezés és az első pénzrovatba az előző költségvetés összes tételei egyenkint még abban, az esetben is felveendők, ha a folyó költségvetési évben az előző költségvetés egyes tételeinél szükséglet egyáltalában nem állna elő vagy bevétel nem várható, s ezen rovat végösszegének az előző évre jóváhagyott költségvetés végösszegével úgy a szükségletnél, mint a fedezetnél egyeznie kell. A folyó évi költségvetés összes valóban felmerülhető kiadásai és várható bevételei a második pénzrovatba Írandók. 4. A költségvetés szerkesztésénél külön kell csoportosítani az iskolai szükségleteket, illetve az iskolai kiadások fedezetéül szolgáló bevételeket és külön az egyéb egyházközségi kiadásokat, illetve ezek fedezetéül szolgáló bevételeket «Iskolai kiadások» és «Egyéb célú kiadások», «Iskolai bevételek» és «Egyéb célú bevételek» főcím alatt. Ezeken belül ismét külön a dologi kiadásokat és a személyieket. A fedezetlen hiányra külön állapítandó meg az iskolai adó %-a és külön az egyéb célú egyházközségi adó %-a. Ahol kegyuraság van, az teljesen azonos kulcs szerint essék adóztatás alá úgy az iskolai, mint egyéb egyházközségi célokra. Mivel azonban a kegyuraságnak mentessége van azokra a kiadási tételekre, amelyek a canonica visitatio szerint és szabályos szokásjog alapján csupán a hívek terhét képezik, pl. párbér, munkavált- ság, tűzifa kivágása és behordása stb., ki kell számítani külön az iskolai kiadásoknál és külön az egyéb célú kiadásoknál, hogy mennyi esnék ezen kiadási tételek összegéből a kegyuraságra adóalap arányában, ha mentességét figyelmen kívül hagynók. Ennek kiszámítási módja igen egyszerű. Ha ugyanis a teljes adóalap, melyben a kegyúré is benne van «A», a kegyuraság adóalapja «a», csupán a híveket terhelő kiadási I
