Circulares litterae dioecesanae anno 1947. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
III.
407. sz. Az assum- ptiós mozgalom. Mivel a Bold. Szűz Mária mennybevitelének hittételként való kimondását célzó kérelmek annyira megsokasodtak, hogy a Szentszék már hivatalosan is foglalkozik velük, Tisztelendő Papjaimat alábbiakban tájékoztatom az assumptiós mozgalom fejlődéséről és egyben arra kérem őket, hogy Őszentsége óhajának megfelelően jelezzék a maguk és híveik kívánságát a mennybevitel definiálásával kapcsolatban. A kérések legalkalmasabban két oszlopra osztott, megvonalazott és az aláírások sorszámával ellátott, mostani szabványos papiroson a következő felirat alatt gyűjthetők össze: „Szeníséges Atyánk! A _____ plébánia ( lelkészség) pásztora és hívei azzal az alázatos kéréssel borulnak le Szentséged lábai elé, hogy a Boldogságos Szűz Mária, hazánk Nagyasszonya testének mennybeviteléről szóló katolikus tanítást Isten nagyobb dicsőségére, az ég és föld királynőjének fokozottabb tiszteletére és a bajban sínylődő emberiség gyorsabb megsegítésére hittételként kimondani kegyeskedjék.“ A kéréseket legkésőbb husvétra küldjék fel hivatalomnak, „hogy azokat kísérő sorokkal ellátva, Őszentségének továbbíthassam. I. A mozgalom története. A szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetése (1854) után mozgalom indult meg az Egyházban, amely a Nagyboldogasszony, Szűz Mária másik nagy ünnepe titkának is hittételként való kimondását sürgeti a Szentatyánál. Az 1870. évben tartott vatikáni zsinaton már kétszáz püspök kérte a Szűzanya mennybevitelének definiálását. A zsinatot a közben kitört poroszfrancia háború miatt megszakították és így az assumptio ügye nem került tárgyalásra. A zsinat után a mozgalom tovább terjedt. Nem akadt el sem a moj dernisták ellentámadásán, sem az első • világháború-gördítette akadályokon és a i második világháborúig világmozgalommá } erősödött. 1941-ig 113 bíboros, 18 pát- i riárka és 2505 érsek, illetőleg püspök (a püspökségek 75 %-a, a nullius prelaturák 72°/o-a és az apostoli vikariátusok 81°/o-a), azonkívül 32.291 pap, illetőleg szerzetes, 50.975 szerzetesnő és 8,086.396 világi hívő kérte a Szentatyától, hogy hirdesse ki, mint Istentől kinyilatkoztatott hitigazságot, Szűz Mária testének mennyhevitelét. A kérések között Magyarországból szerepel 4 megyéspüspök (az erdélyi és kassai 1910-ben, a kalocsai 1925 után, a I hajdúdorogi 1934-ben), 3 segédpüspök (az esztergomi 1910-ben, az erdélyi 1917- ben, a kalocsai 1925 után), 1 káptalan (a kalocsai 1925 után), 111 pap, illetőleg szerzetes, 480 Mária-Kongregáció összesen 80.000 taggal, azonkívül 76.966 világi hívő. A mostani világháború után pedig az egész magyar püspöki kar nevében fordultam a Szentatyához. Kérésünkben a teológiai érvek és az általános Egyház hagyománya mellett elsősorban a magyar hagyományra hivatkoztunk: „Anno 1038. die Beatae Mariae in caelos assumptae sacro, quo Sanctus Stephanus protorex Hungáriáé pie in Domino obdormivit, cum regia corona totum quoque regnum Deiparae tamquam Patronae Hungáriáé veluti testamento transscripserat, populus Sancti Stephani inde ab initio suae ad Christum conversionis diem assumptionis Dei Genitricis uti festum de praecepto maxima cum sollemnitate agebat. Hanc consuetudinem etiam synodus in civitate Szabolcs anno 1092. habita sanxit. Dum cetera festa Mariana, pro diversa eorum qualitate, Beata Domina falcata (visitatio), nivosa (ad nives), parvula (nativitatis) nominantur assumptio apud 3 III.
