Circulares litterae dioecesanae anno 1947. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
III.
12 nos antiquitus titulo „Magna Beata Domina“ (Nagyboldogasszony) honoratur. Pietatem populi nostri erga Deiparam in caelos assumptam per pagos civitalesque late diffusam tot altaria sacrata, tot templa dicata comprobant. Sanctuarium principale et symbolicum totius Hungáriáé catholicae est Ecclesia Metropolitana Strigoniensis Beatae Mariae Virgini in caelum assumptae dedicata, ubi maxima in mundo imago linteo picta conspici potest, mirabiliter conservata etiam a conflagratione mundi saviente.“ Őszentsége XII. Pius pápa a Szentszékhez felterjesztett sok kérelmet figyelembe véve elhatározta, hogy megfontolja: „an memoratis postulationibus, potestate Nostra interposita, obsecundare liceat, deceat, expediat“, kéri tehát a püspököket, hogy vele együtt imádkozzanak Isten felvilágosító kegyelméért. Majd a szeplőtelen fogantatást definiáló IX. Piushoz hasonlóan ő is az egész világ püspökeihez fordul és 1946. május 1-én kell „Deiparae Virginis Mariae“ kezdetű körlevelében arra kéri őket: „ut Nobis significare velitis qua devotione, pro sua quisque tide ac pietate, clerus populusque moderamini vestro commissus, Beatissimae Virginis Assumptionem prosequatur. Praesertim autem nosse quam maxime cupimus an vos, Venerabiles Fratres, pro eximia vestra sapientia et prudentia censeatis Assumptionem corpofeam Beatissimae Virginis tamquam dogma fidei proponi ac definiri posse, et an id cum clero et populo vestro exoptetis.“ II. A mozgalom teológiája. Az utolsó apostol halálával befejeződött a nyilvános isteni kinyilatkoztatás. Új — a hitforrásaiban, a szentírásban és a szenthagyományban — fel nem lelhető hitigazság már nem lehetséges. De vannak igazságok, amelyek a hitforrásokban nincsenek ugyan bent kifejezetten (formaliter explicite), de bent vannak burkoltan (formaliter implicite), mint ahogyan a rózsafán a kinyílt rózsák mellett ott találjuk még a ki nem feslett bimbókat. A Szentlélek felvilágosító és melengető kegyelem- sugarainak hatása alatt a hitíeiétemény bimbói, burkolt igazságai kinyílnak és szépségükkel és illatukkal betöltik az egész Egyházat. így történt Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának tanilásával is. Ez a tanítás a századok folyamán a Szentlélek irányítása mellett a hagyomány burkaiból kibontakozott és az ellentétes nézetek kereszttüzében kikristályosodott. IX. Pius pápa a szeplőtelen fogantatás kinyilatkoztatott igazságát végül hitelesen megfogalmazta és az egész Egyháznak hívésre előterjesztette, vagyis definiálta, hiltélellé, dogmává tette. Hasonló a helyzet a Szűzanya mennybevitelének tanánál is. Ez is csak burkoltan szerepel a Szentírásban és az apostoli hagyomány sem hirdette kezdettől fogva kifejezetten. Assumptio alatt azt értjük, hogy Isten a Szent Szűz testét a földi élet után megdicsőítette és leikével együtt az égbe felvette. Az assumptio tárgyának ilyen megfogalmazását valamennyi teológus elfogadja, mert így függőben marad a néhány újabb teológus által felvetett kérdés : vájjon Szűz Mária meghalt-e vagy sem, vájjon halála és föltámadása hozzátartozik-e az assumptio titkának lényegéhez vagy sem. Önmagában véve ugyanis lehetséges mennybevitel előzetes halál és feltámadás nélkül is. így például, ha Ádám nem vétkezett volna, akkor ő is, meg utódai is halál és feltámadás nélkül vétettek volna fel a megdicsőülés állapotába. A teológusok túlnyomó többsége és a katolikus hívek általános felfogása az assumptio tárgyát szélesebben fogja fel, érti azon Szűz Mária mennybemenetelét üdvözült lelkének megdicsőült testével való újraegyesülése által. A mennybe- vitel eszerint magában foglalja a Szent Szűz halálát és rákövetkezett feltámadását is. Szűz Máriánál tehát már bekövetkezett az, ami valamennyi üdvözülttel megtörténik az utolsó Ítéletkor. A Bol- dogságos Szűz kiváltsága tehát abban áll, hogy sohasem volt a „Por vagy és porrá leszel“ (Gén. 3. 19) átka alatt, mert teste a halál után minden bomlástól mentes maradt és nemsokára megdicsőülíen felvétetett az égbe (anticipata resurrectio). Eszerint az assumptio tárgya egyenesen Szűz Mária testének megdicsőülése, oldal- lagosan pedig halála és feltámadása. Az assumptio fogalmának tisztázása után lássuk röviden a püspökök főbb érveit, melyekkel kérésüket alátámasztják. 1. Az Egyház pásztorai mindenhol az egész világon — még a nem egyesült keletieknél js — kétkedés nélkül tanítják és híveik hiszik és vallják (v. ö. a dicsőséges rózsafüzér 4. tizedét) Szűz Mária testének mennybevitelét. Ennek az érvnek erejét a vatikáni zsinat atyái így foglalják össze „Pervetustus et constans utriusque ecclesiae, occidentalis et orientalis, cum docentis tum discentis, est sensus circa corpoream Deiparae Assump-
