Circulares litterae dioecesanae anno 1946. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

XI.

58 ­őszi espéresi, illetve h. esperes-tanfelügye­lői látogatás alkalma, hanem a rovancsoló esperesek részéről legmegfelelőbbnek Ítélt idő. A rovancsolási látogatásnak minden előzetes bejelentés nélkül kell történnie. A rovancsoláshoz bekérendő a templom-, illetve egyházközségi gondnok is. A rovancsolásról rövid jegyzőkönyv veendő fel, amelyet az esperesen kívül a vagyonkezelő lelkész, illetve plébános és a gondnok is aláír. A jegyzőkönyvben kifejezetten fel kell tüntetni azt, hogy a pénztári naplók a rovancsolás napjáig szabályosan vezettetteknek avagy hiányo­saknak találtattak-e, az utóbbi esetben a hiány részletesen is közlendő, hogv téte­lei az esperes részéről alapos átvizsgá­lást és az okmányokkal összehasonlítást nyertek-e; hogy a naplók lezárásánál mennvi volt az össz-bevétel és össz-kia- dás, továbbá a maradvány és a marad­vány tényleg pontosan meg volt-e vagy sem a kasszában betét (hol, milyen számú), vagy készpénz alakjában. A jegyzőkönyv minden egyes esetben haladék nélkül a főegyházmegyei ható­sághoz küldendő. A rovancsolás tényét és eredményét ezen felül a rovancsolónak magában a pénztári naplóban is fel kell jegyeznie és aláírásával hitelesítenie. A rovancsolást a teljes biztonság oká­ból egyes esetekben még külön ellenőriz­tetni is fogom. Teljes érvényében tartva a főespere­seknek a 39. §• 5. pontjában foglalt köte­lességét, azt a jövőre nézve külön szoros feladatukká teszem, hogy a kerületi espe­reseknél évenként teljesen a fennebb jel­zett módon ők tartsanak pénztár-rovan- csolást. A főesperesek kivételes esetekben, hozzájárulásom mellett, helyettes útján is eleget tehetnek e kötelezettségüknek. Természetesen e vonatkozásban anya­gilag felelős a kezelő mellett a rovancso­lási mulasztások avagy hiányok mértékéig a rovancsoló is. Mind gyakrabban érkeznek hozzám levelek, amelyek a folyamatban lavő há­zassági köteléki perek gyors és soron- kívüli letárgyalását sürgetik. Hosszú lelki- pásztori tapasztalatomból magam is jól ismerem a köteléki perek mögött meghú­zódó tragikus családi vonatkozások súlyos­ságát. Épen azért székfoglalásom. első pillanatától kezdve elhatároztam, hogy az ügyek gyors letárgyalását a lehetőséghez képest elősegítem. Egyrészt azért, hogy a felek lelki problémája, amennyiben arra kellő jogalap van, a lehetőséghez képest mielőbb megoldást nyerjen, másrészt a jogalap nélküli ügyek indítói hiú remények táplálása helyett a sikertelenségnek mielőbb tudatára ébredjenek. Jól tudom, hogy a köteléki perek intézése a törvénykönyv­ben aprólékosan meghatározott eljárás útján történik, amely megfelelő időt vesz igénybe. A Codex azonban, a túlságosan elhúzódó ügyeket megakadályozandó, elő­írja, hogy az első fokon két éven belül, a másodfokon pedig egy éven belül az ügyet okvetlenül be kell fejezni. A bírói testület serény munkája és a bírósági al­kalmazottak, illetve plébánosok pontos és gyors segítsége eme határidőt nagyban megrövidítheti. Minthogy a szentszéki bíróság szék­helyére a felek az utazási és egyéb ne­hézségek miatt csak ritkán idézhetők meg, azért Budapesten az általam kinevezett ügyhallgató idézi meg és hallgatja ki az ott tartózkodó feleket és tanukat, vidéken pedig az esetről-esetre kirendelt helybeli plébános. Gyakran szomorúan hallom, hogy egyes budapesti plébániák az ügy­hallgató által kiküldött idézést vagy egy­általán nem, vagy csak oly nagy késés­sel kézbesítik ki a feleknek, illetve tanuk­nak, hogy az idézés határnapja akkorra már rég elmúlt. Ezért újabb idézésre van szükség, ami újabb költséget és időt is jelent, tehát késik az ügy ... Az ügyhallgató az idézés kapcsán minden alkalommal szavahihetőségi bizonylatot is kér az illetékes kézbesítést végző plébá­niáról. A plébánosok a legtöbb alkalom­4962. sz. Házassági köteléki perek sür­getése.

Next

/
Thumbnails
Contents