Circulares litterae dioecesanae anno 1941. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
VI.
44 A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a pergátló kifogásnak helyet ad és az eljárást megszünteti. A peresíelek között úgy az elsőbírói, mint a fellebbezési eljárás költségét kölcsönösen megszünteti. Indokok: A felperes keresetében a ........... róm . kát. Egyházközség alperestől követelte az esztergomi főegyházmegyei hatóság 965/1939. számú jóváhagyó határozata alapján épített iskolához szállított építési anyagok árának megtérítését. A felperes az egyházközséget dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás útján vonta perbe. Dr. Serédi Jusztinián a Pp. 180. §.-ának 6. pontjára való hivatkozással pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy az egyház- község képviseletére annak egyházi elnöke (a plébános) és nem a megyés püspök — illetőleg érsek — hivatott. Az elsőbíróság dr. Serédi Jusztinián pergátló kifogásának nem adott helyet. A Pp. 72. §-a szerint a törvényes képviselet kérdését az erre nézve fennálló szabályok szerint kell megítélni. A M. M. Tj. 45. §-ának az élő jogot megtestesítő rendelkezése szerint jogi személy nevében és képviseletében szerződés kötésére, egyéb jognyilatkozatok tételére, valamint más cselekmények végzésére a jogi személynek erre rendelt szervei hivatottak. Hogy melyek ezek a szervek, azt más szabályozás híján közelebbről a szervezeti szabályok határozzák meg. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter az 1938. évi október hó 26. napján 3222/1938. sz. alatt kiadott rendeletével a magyarországi katolikus egyházközségek igazgatási szabályzatát jóváhagyta. Amennyiben ez a szabályzat rendelkezéseket foglal magában az egyházközség képviseletére nézve, a képviseletre vonatkozólag a szabályzatot kell irányadónak tekinteni. Ľ szabályzat 5. ij-ának 2. bekezdése szerint egyházi és világi hatóságok előtt az egyházközséget az egyházi elnök képviseli, kivéve, ha a fennálló szabályok szerint az egyházközség képviseletére az egyházmegyei hatóság hivatott és illetékes. Ez az egyházi elnök a 21. §. szerint rendes körülmények között az egyházközség területére illetékes plébánia plébánosa, akire nézve a 73. §. újból kimondja, hogy képviseli az egyházközséget hatóságok előtt és a hatóságokon kívül a Szabályzat 5. §-ának korlátái között. Nem rendelkezik azonban kifejezetten a szabályzat arról, hogy melyek azok az esetek, amikor az egyházközség képviselete ki van véve az egyházi elnök jogköréből és az egyházközség képviseletére az egyházmegyei hatóság hivatott. A peres felek sem állítják, hogy erre vonatkozólag külön szabályozás történt. Ennek folytán azt, hogy mely esetekben illeti meg a képviseleti jog az egyházi elnököt és mikor hárul ez a jog, illetve kötelezettség az egyház- megyei hatóságra, vagyis a megyés püspökre, a Szabályzat rendelkezéseiből következtetés útján kell megállapítani. A Szabályzat 49—89. §-ai részletesen felsorolják az egyházközség tagjainak, tisztviselőinek és egyéb szerveinek jogkörét. Az összefüggésből nyilvánvaló, hogy nemcsak az ügy intézés, hanem a képviselet kérdésében is a szabályzat 49—89. §-aiból kell kiindulni. Vagyis a 49—89. §§ keretein belül végzett jogcselekményeknél és az ebből eredő jogvitáknál a képviseleti jog az egyházi elnököt illeti. Enélkül ugyanis az egyházi elnök képviseleti jogköre tartalomnélkülivé válnék, már pedig a szervezeti Szabályzat ezt nem célozta. Sőt a Szabályzat nyilván arra törekedett, hogy a megyéspüspök olyan csekélyebb jelentőségű kérdésekben, amelyekben az egyházközségnek valamely szerve járt el, mentesüljön a képviselettől és azt az egyház- községnek az az egyházi elnöke lássa el, aki vagy maga is részes volt a szóban lévő intézkedésben, vagy legalább is olyan közeli kapcsolatban áll az egyházközség tisztviselőjével vagy más szervével, hogy ezért a képviselet megfelelő ellátása részére könnyebb, mint a megyéspüspök részére, aki az egyházközség tisztviselőitől és más szerveitől jóval távolabb áll. A már említett kimerítő felsorolásból következik az is, hogy az egyházközség képviseletére rendes körülmények között hivatott egyházi elnök csak az olyan jogcselekményekkel kapcsolatos üg3rekben képviselheti az egyházközséget, amelynek tekintetében az intézkedés joga az egyházközség tisztviselőit és egyéb szerveit illeti, mert visszás volna, hogy olyan cselekményekkel kapcsolatban, amelyek a magasabb egyházi hatóságoktól erednek, nem az ezeket a cselekményeket végző egyházi hatóság, hanem a neki alárendelt személy képviselje az egyházközséget. Ez az egyházi hierarchia szellemének sem felelne meg. A szabályzat 63. §-ának i) pontja szerint az egyházközségi tanács a jogérvényes költségvetés keretei között az egyházközségi építkezéseket elvégezteti és a p) pont szerint az egyházközség nevében a vonatkozó szerződést is megköti, az egyházmegyei hatóság jóváha-
