Circulares litterae dioecesanae anno 1941. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VI.

45 6956. sz. Vallásügyi jog­szabályok -a felvidéki vissza­csatolt ferületen. gyása után pedig azt a képviselőtestületnek bejelenti. A felperes előadása szerint a kereseti igények az egyházmegyei hatóság által jóvá­hagyott iskolaépítkezésből keletkeztek, vagyis olyan jogügyletből, amelynek megkötése az egyházközség szervének hatáskörébe tartozott és amellyel kapcsolatban a már kifejtettek szerint az egyházközség képviseletére a ható­ságok előtt, tehát a szó közönséges értelmé­ből kiindulva a bíróságok előtt is, az egyház- község egyházi elnöke hivatott. Az, hogy az egyházközségi tanácsnak ehhez a szerződéshez az egyházmegyei ható­ság jóváhagyását kellett kieszközölnie, a tör­vényes képviselő személyében nem idézett elő változást olyan értelemben, hogy a törvé­nyes képviseleti jogkör a jóváhagyás szüksé­gessége folytán az egyházmegyei hatóságra szállott volna át. Ennek az álláspontnak helyessége kitű­nik a gyámoltak, gondnokoltak és az önálló jogalanyisággal rendelkező alapítványok kép­viseletére vonatkozó rendelkezésekből, ame­lyek szerint a gyámhatóság, illetőleg a fel­ügyelő hatóság jóváhagyását igénylő ügyekben is a gyám, a gondnok, illetve az alapítványok rendes képviseleti szerve hivatott a perbeli képviselet ellátására. Minthogy pedig a felperes az egyház- község ellen indított perben a már ismerte­tett Szabályzatban meghatározott törvényes képviselő perbehívását mellőzte, a helytelenül perbevont dr. Serédi Jusztinián bíbornok her­cegprímás, esztergomi érsek részéről a Pp. 180. §-ának 6. pontjára alapított pergátló ki­fogása alapos. . . . Budapest, 1941. évi július hó 11. napján. Dr. Vincenti Gusztáv sk., a kir. Ítélőtábla al- elnöke, a tanács elnöke, az aláírásban akadá­lyozott dr. Muraközy Sándor a III. fiz. csop. jeli. felr. kir. ítélőtáblái bíró helyett is ; dr. Szaplonczay István sk. kir. Ítélőtáblái bíró, előadó. “ A csehszlovák megszállás alatt született gyermekek vallásáról kötött szerződések, il­letve reverzálisok érvényét ismételten nem akarták elfogadni egyes állami anyakönyv­vezetők. A plébániai hivatalok tudomására hozom a m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter úrnak még 1939. augusztus hó 4-én a magyar vallásügyi jogszabályok hatálya tárgyában a visszacsatolt felvidéki területen 21,724/1939. Ein. B/3. ü. o. szám alatti iratát: „1. A visszacsatolt felvidéki területen az 1938. év november hó 2. napja előtt a gyer­mek vallása tárgyában az akkor fennállott jogszabályoknak megfelelően megkötött meg­egyezés a nemzetközi és területközi jog alap­elvei szerint érvényes. Az 5.900/1939. M. E. számú rendelet megalkotója is ebből az alap­tételből indult ki. A rendelet egyébként — ezen az alaptételen túlmenően — még az 1938. évi november hó 2. és az 1939. évi július hó 1. napja között kötött megegyezést, is érvényes­nek ismeri el, ha az csupán az 1938. évi nov. hó 2. napján hatályban volt jogszabályoknak felelt meg. 2. A gyermekek vallására vonatkozó megegyezés anyakönyvi feljegyzésétől a ma­gyar jogszabályok megfelelően gondoskodtak. A bejegyzés tárgya természetesen csak érvé­nyes megegyezés lehet. Azt a kérdést, hogy melyik megegyezés érvényes, az 5.900/1939. M. É. számú rendelet rendelkezései, illetőleg az ad 1. alatt adott felvilágosítás értelmében kell elbírálni. 3. Az 5.900/1939. M. E. számú rendelet megfelelő korlátok között biztosította a szülők­nek azt a jogot, hogy gyermekük vallása tekintetében az 1938. évi november hó 2-ik napján hatályban volt jogszabályoknak meg­felelő megegyezést vagy új megegyezést kös­senek. A volt cseh-szlovák jogszabályok ural­mát azonban a méltányosságnak is megfelelő időbeli korlátokhoz kellett kötni. Ezt a kor­látot a rendelet az 1939. évi július hó 1. nap­jában állapította meg. Eddig tehát módjában állott a szülőknek gyermekeik vallását meg­felelően rendezni és vallásjogi helyzetét a magyar jogszabályok rendelkezéseihez képest szabályozni. Erre a határidőre Méltóságod nagybecsű figyelmét annak idején a rendelet szövegének külön megküldésével szerencsém volt felhívni.“ Ismételten előfordult, hogy egyes plébá­nosok olyan, szokásosnál kisebb alakú 'kereszt- és házasságleveleket küldtek fölterjesztéseikké; kapcsolatban, amelyeken nem volt meg aí anyakönyvek minden rovata. Felhívorr figyelmüket, hogy csak olyan anyakönyvi ki­vonatok fogadhatók el, amelyeken minder rovat megvan.- 6955. sz.- Anyakönyvi [ kivonatok űrlapja. i 1 A magyarországi katolikus egyházközsé­gek igazgatási és adóztatási szabályzatának 14. § 4. pontjával kapcsolatban egyszersmin- denkorra fölhatalmazom az egyházközségek tanácsát (iskolaszéket, gondnokságot, jelölő bizottságot), hogy a képviselőtestületi válasz­tás időpontját a maga hatáskörében tűzze ki. 6953. sz. Egyházköz­ségi válasz­tások ide­jének ki­tűzése.

Next

/
Thumbnails
Contents