Circulares litterae dioecesanae anno 1940. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
III.
15 Május 16-án Bpest-Szentislvánváros (Terézváros). Május 17-én Bpest-Tripolisz (Lőportár- diilő, Magdolnaváros, Vizafogó). Május 18-án Bpest-Magna Domina (Erzsébetváros, Szent Család). Május 20-án Bpest-Kőbánya (Rákosfalva). Május 21-én Bpest-Domonkosok (Zugló, Herminamező, Törökőr). Május 22-én Bpest-Óbuda (Újlak, Kövi Szűz Mária, Rómaifürdő). Május 24-én Bpest-Városmajor (Országút, Felsőviziváros, Felsőkrisztinaváros, Zúgliget). Május 25-én Bpesl-Tabán (Szentimrevá- ros, Szent Gellért és Szent Adalbert plébániák). Május 26-án Budapesl-Koronázólemplom (Krisztinaváros, Alsóviziváros). A bérmálások kezdete délelőtt 9 óra. A helyi plébános legyen felkészülve tízperces szentbeszédre. Pénteken vagy kántorbőjtön a bérmál- kozókat és a velük étkezőket (kivéve a papi személyeket) a hústól való megtartóztatás és a böjt alól felmentem. A bérmálás alatt az orgona vagy ének csendes legyen, nehogy a bérmálót a bérroa- nevek megértésében akadályozza. Bérmanevek csak szentek nevei lehetnek. A vidéki bérmálások sorrendjét később közlöm. Esztergom, 1940. március 8. 2088. sz. Óvás illetéktelen zarándoklat- vezetőktől. Az 1939. évi IX. körlevélben a 47. oldalon óvtam Tiszt. Papjaimat illetéktelen zarándoklat- szervezőktől. Ez évben is jelentek meg röpcédulák és plakátok, melyek a váci Kapisztrán- nyomdában készültek és április 20-tól 26-ig tartó zarándoklatot hirdettek Rómába. Jelentkezni a felhívás szerint a „Rózsafűzér Királynéja“ kiadóhivatalánál Budapesten, továbbá Katzinger Györgynél Békásmegyeren lehetett. A szervezőknek, kik sehol nevüket nem jelezték, semmiféle egyházi hatóságtól ily zarándoklat vezetésére engedélyük nem volt, miért is e zarándoklat hirdetését akár szóval, akár plakátok kifüggesztésével vagy bármi más úton szigorúan megtiltom. Esztergom, 1940. március 26. 1502. sz. A tanítók szolgálati viszonyánál új megjelölése. Mivel hivatalos iratokban minden félreértés elkerülésére alkalmas szabatos kifejezéseket kell használni, tudomásulvétel és miheztartás végett felhívom az iskolaszéki elnökök figyelmét arra, hogy a m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr 153.000/1939. számú, a nem állami tanítók illetményeinek újabb szabályozása tárgyában kiadott rendeletével (megjelent a Hivatalos Közlöny 1940. január 15.-i és a Katolikus Tanügyi Közlöny 1940. február l.-i számában) f. évi január hó 1.-től kezdve a népiskolai tanítók szolgálati viszonyának megjelölésére új kifejezéseket vezetett be. Eszerint a segédtanítói elnevezés megszűnik. A segédtanítók új elnevezése „helyettes tanító“ lesz, az eddigi helyettes tanítókat pedig „segélydíjas tanítókénak kell nevezni. A kisegítő tanítók, akik nem szervezett álláson működnek, de a tanulók magas létszáma miatt alkalmaztatásukra szükség van, addig is, amíg a szükségessé vált új tanítói állás vagy állások megszervezése folyamatba tétetik és befejezést nyer, tovább is „kisegítő tanítókénak fognak neveztetni. Közöljék ezt az iskolaszéki elnökök a tanítókkal és az iskolaszékekkel. Esztergom, 1940. február 26. A m. kir. belügyminiszter úr 290.891/11. sz. 1939. évi határozatából közlöm a következő vallásváltoztatási esetet: „Az utólagos házassággal törvényesített gyermekek vallási hovatartozására nézve az 1808: Lili. t.-c. 15. §-a, továbbá a 80.000/1906. B. M. számú rendeletben foglalt Anyakönyvi Utasítás (R. T. 1778. o.) 90. §-a, valamint a 99.156/1914. B. M. számú körrendelet (R. T. 1486. o.) rendelkezései értelmében az a sza- bálv, hogy az ilyen Gyermeket a vallási hova- tartozás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg törvényes származású lett volna, mindamellett a gyermek eddig kö- vetett vallása az utólagos házassággal történt törvényesítés következtében csak abban az esetben változhatik meg, ha a gyermek tör- vényesítésének anyakönyvi feljegyzésére irányuló kérelem előterjesztésének időpontjában életének hetedik évét még nem töltötte be. Ez a jogszabály irányadó akkor is, ha az utólagos házasságra lépő szülők gyermekeik vallására nézve az 1894 : XXXII. t.-c. 1. §-ában szabályozott megegyezést kötötték. Nyilvánvaló, hogy az életének hetedik évét már betöltött törvénytelen gyermek val- lása akkor sem változhatik meg törvényesítés következtében, ha a szülők házasságkötése vagy a közöttük létrejött vallási megegyezés időpontjában még nem volt hétéves, mert ebben a kérdésben csak a törvényesítés anyakönyvi feljegyzése iránti kérelem időpontjának van jogi jelentősége. A T. Gyula és J. Mária utólagos házasságával törvényesített mindkét gyermek elmúlt már hétéves, amikor törvényesítésük után is megmaradtak az I. vallásban, amelyet eddig 3* 2205. sz. VallásváL toztatási eset. 1
