Circulares litterae dioecesanae anno 1940. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

III.

16

anyjuk vallásaként az 1894 : XXXII. t.-c. 5. §-ának első bekezdése alapján követtek. Ez okból helyesen állapította meg Alispán úr, hogy a gyermekek vallásául bejegyzett I. vallás a törvényesítés következtében nem változott meg.

T. Gyula családjának vallási egysége mindazonáltal megvalósulhatna olyan módon, ha a törvényesített gyermekek a gyámhatóság beleegyezésével áttérnének a II. vallásra.

T. Gyula és .1. Mária 1936 november 7-én az anyakönyvvezetőtől kérték 1922 szeptember 10-én és 1927 július 2-án született gyermekeiknek utólagos házasság által történt törvé- nyesítésük megállapítását és hogy a gyermekek vallásául a házasságkötésük előtt szabályszerűen kötött megegyezésük szerint a II. vallás állapíttassák meg.

Az 1868: Lili. t.-c. 15. §-ában foglalt abból a rendelkezésből, hogy az utólagos házassággal törvényesített gyermekek vallásos nevelés tekintetében a törvényesen született gyermekekkel egyenlő szabály alatt állanak, következik, hogy az 1894 : XXXII. t.-c. 3. és 4. §-ának a hét és tizennyolc év között levő gyermekek áttérését megengedő rendelkezései az utólagos házassággal törvényesített 7—18. év közötti gyermekekre is irányadók.

A felmerült esetben nem látom az alleres megengedhetőségének akadályát abban sem, hogy T. Gyula a görög katolikus vallást követi, felesége pedig a római katolikus vallásra tért át. A különböző szertartású katolikusok ugyanis csupán szertartásra nézve térnek el egymástól, de hitelveikben egyezve ugyanazon egyházhoz tartoznak és így egy- vallásúaknak tekintendők.

Ebből a felfogásból indul ki a 13.831/1898. B. B. szánni körrendelet is (B. 4'. 229. o.), amely kimondja, hogy az ilyen házasulok között a gyermekeik vallására nézve létre sem jöhet az 1894: XXXII. t.-c. 1. §-a értelmében különböző vallásfelekezetű házasulok között köthető megegyezés, kimondja továbbá azt is, hogy az 1894: XXXII. t.-c. 1—4. §-ainak a különböző vallásfelekezethez tartozó szülők gyermekeire vonatkozó rendelkezései sem alkalmazhatók a különböző szertartási! katolikusok házasságából származó gyermekekre.

Ebből következik, hogy az említett törvény alkalmazása szempontjából a különböző szertartási! katolikusok házasságát nem vegyes házasságnak, hanem egy vallásnak házasságának kell tekinteni és ennélfogva X Máriának Hz I. vallásról a II. (római katolikus) vallásra áttérése következtében a görög katolikus vallási! T. Gyulával kötött eredetileg vegyes házassága egyvallásúak házasságává vált.

Nem tekinthető az áttérés akadályának

az sem, hogy a szülők között érvényes megegyezés fennállása esetén az 1894 : XXXIII. t.-c.

3. §-a csak a megegyezés megváltoztatásával kapcsolatban teszi lehetővé a hét és tizennyolc év közötti gyermekek áttérését a szülők közös vallására, és nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az ilyenkorú gyermekek áttérését akkor is megengedné, ha a megegyezés szerinti vallás lett a szülők közös vallása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen rendelkezést a törvény csak azért nem tartalmaz, mert törvényes gyermeknél az áttérés kérdése fel sem merülhet, ha már a megegyezés erejénél fogva azt a vallást követi, amely egyik szülő áttérése következtében mindkét szülő vallásává lett. Az utólagos házassággal törvényesített gyermek áttérésének hasonló esetben már csak azért sem lehet akadálya az, hogy azt nem előzte meg a fennálló megegyezés megváltoztatása, mert a megegyezés megfelel a szülők közös vallásának, annak megváltoztatására nyilván nincs szükség és a család vallási egysége szempontjából máris az a helyzet, mintha a szülők megegyezésüket közös vallásuk javára megváltoztatták volna.

Nincs tehát akadálya annak, hogy a folyamodók az 1674/1895. V. K. M. számú rendelet alapján az illetékes gyámhatóság beleegyezését kérjék ahhoz, hogy két törvényesített gyermekük a görög katolikus vallásra áttérhessen.“

Esztergom, 1940. március 11.

Felhívom Tiszt. Papjaim figyelmét a következőkre :

1. Minden lelkész, aki mint ilyen katonai szolgálatot teljesített, köteles volt „Emléklap“- pal való ellátását kérni. Korhatár: 60.-ik év. Ezt a kerületi katonai parancsnokság útján a hadtestparancsnokságtól kellett volna már kérni. Az erre kitűzött határidő már letelt, de ha valaki jól megindokolja mulasztását (pl. nem tudott a rendeletről, felszólítást nem kapott vagy félreértette a polgári hatóság útján küldött felszólítást) kivételesen még a hadtestparancsnokságnál is kérheti emléklappal való ellátását. Különben a Honv. Miniszternél kell kérelmezni. A kérelem benyújtása igen sürgős.

A kérvényhez csatolandó mellékletek mintáit a hadtestparancsnokság Vili. ti. osztályánál kell kérni.

2. Azok a lelkészek, akik akkor tettek eleget katonai szolgálatuknak, amikor még a papi kedvezményre nem voltak jogosultak (karpaszományos), a kerületi katonai parancsnokságnál beadott kérvényükben a Honvédelmi Miniszter úrtól kérjék a r. kát. lelkészi karba átminősítésüket.

1478. sz- Papok katonai szolgálata.