Circulares litterae dioecesanae anno 1933. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
I.
9 janak íőegyházmegyénkben mindenütt, kivéve Budapest székesfőváros egyházközségeit, melyek számára a budapesti érseki ált. helynök- s"ég már régebben gondoskodott megfelelő nyomtatványok előállításáról. A csatolt mintáknak megfelelő nyomtatványok kaphatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Ezen nyomtatványok használatát kötelezővé teszem. Azonfelül mellékelek egy adófőkönyvi mintát is, amely nemcsak az adókivetést, hanem az adózók összes tartozását is részletesen feltünteti. Megjegyzem még, hogy az egyházközségi számadások keretébe nem tartoznak a templomszámadások, melyek az 1928. évi körlevél 1. lapján közölt rendelet szerint továbbra is külön készítendők. Az egyházközségi költségvetés és számadások egyes részleteire vonatkozólag a következőkép intézkedem. Utasítás az egyházközségi költségvetés elkészítéséhez. 1. A költségvetés magában foglalja mindazokat a kiadásokat és bevételeket, amelyek január 1-től december 31-ig előreláthatólag felmerülnek. 2. A költségvetés alaki egyöntetűsége kedvéért mindig az I. számú mintának megfelelő nyomtatványon készítendő. 3. A megnevezés és az első pénzrovatba az előző költségvetés összes tételei egyenkint még abban az esetben is felveendők, ha a folyó költségvetési évben az előző költségvetés egyes tételeinél szükséglet egyáltalában nem állna elő vagy bevétel nem várható, s ezen rovat végösszegének az előző évre jóváhagyott költségvetés végösszegével úgy a szükségletnél, mint a fedezetnél egyeznie kell. A folyó évi költségvetés összes valóban felmerülhető kiadásai és várható bevételei a második pénzrovatba írandók. 4. A költségvetés szerkesztésénél külön kell csoportosítani az iskolai szükségleteket, illetve az iskolai kiadások fedezetéül szolgáló bevételeket és külön az egyéb egyházközségi kiadásokat, illetve ezek fedezetéül szolgáló bevételeket „Iskolai kiadások“ és „Egyéb célú kiadások“, „Iskolai bevételek“ és „Egyéb célú bevételek“ főcím alatt. Ezeken belül ismét külön a dologi kiadásokat és a személyieket. A fedezetlen hiányra külön állapítandó meg az iskolai adó %-a és külön az egyéb célú egyházközségi adó %-a. Ahol kegyuraság van, az teljesen azonos kulcs szerint essék adóztatás alá úg5r az iskolai, mint egyéb egyház- községi célokra. Mivel azonban a kegyuraság- nak mentessége van azokra a kiadási tételekre, amelyek a canonica visitatio szerint és szabályos szokásjog alapján csupán a hívek terhét képezik, pl. párbér, munkaváltság, tűzifa kivágása és behordása stb., ki kell számítani külön az iskolai kiadásoknál és külön az egyéb célú kiadásoknál, hogy mennyi esnék ezen kiadási tételek összegéből a kegyuraságra adóalap arányában, ha mentességét figyelmen kívül hagynék. Ennek kiszámítási módja igen egyszerű. Ha ugyanis a teljes adóalap, melyben a kegyúré is benne van „A“, a kegyuraság adóalapja „a“, csupán a híveket terhelő kiadási tételek összege „H“, ami ebből a kegyúrra esik, ha őt is 'megadóztatnék vele „h“, a X H akkor A : a = H : h, azaz h = —;---. Az ígv nvert ö sszeget mint megtérítést az adófőkönyv „Előírás“ oldalán a „Törlés“ rovatban a kegyúr javára jóvá kell írni és a törlés okát a „Jegyzet“ rovatba vezetni. Hogy az így törlésbe vett összegek a költségvetésben ne hiányozzanak, mind az iskolai, mind az egyéb célú kiadások rovatában „kegyúri mentesség egyenértéke mint megtérítés“ címen fel kell őket venni. 5. A fedezeti oldalon minden csoportnál először azokat a tételeket kell felsorakoztatni, amelyek adóztatás nélkül folynak be, csak ezután, a fedezet további hiányzó részére (fedezeti vagy költségvetési hiány), állítandó be a szükséges egyházközségi adó. Mivel pedig gyakorlati szükségessége van annak, hogy külön legyen megállapítva az egyházközségi iskolai adó, külön kell megállapítani az iskolai szükségletek fedezeti hiányára az iskolai adót és külön az egyéb célú egyházközségi adót. Hogy a fedezeti hiány hány %-os adót tesz szükségessé, azt úgy tudjuk meg, hogy a fedezeti hiányt megszorozzuk százzal és el• i . i , /0/ hiány X100 osztiuk az adóalappal (u/o =-------------). r i adóalap ' Az egyházközségi képviselőtestületnek a Szabályzat 43. §-ának ej pontja jogot ad ugyan arra, hogy választhasson az adózási módok között, de ha törekszik a kivetésben minél közelebb jutni az igazságossághoz és alkalmazkodni kíván a modern adózási szokásokhoz, és hacsak helyi okok miatt nem tanácsos más, akkor választása a %-osra fog esni. 6. Hogy a költségvetés teljes képet adjon arról, milyen összeget fordít az egyházközség a kath. iskola fenntartására, a költségvetésbe fel kell venni a kath. tanítók természetben való járandóságait is (föld, gabona, fa, bor, legeltetési jog stb.), éspedjg úgy a szükségleti, mint a fedezeti oldalon. Önkényes becslések elkerülése végett ezeknek értéke hivatalosan megállapított értékük (értékegységük száma szorozva 21-el, mert 1 értékegység egyenlő
