Circulares litterae dioecesanae anno 1933. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
I.
ö — 21 pengővel) szerint írandó a pénzrovatba. A fajárandóságban az értékegység már magában foglalja a vágatást és hazaszállítást is. Mivel pedig ezt külön kell beállítani a költségvetésbe, mert ez csakis a hívek adózásából fedezendő, azért a természetben való járandóságok közül a fa értéke olyan összegben írandó a pénzrovatba, melyet akkor kapunk, ha a fa hivatalos értékegységének számát megszorozzuk 21-el és levonjuk a vágatás és behordás költségeit. Hogy melyik járandóság hány érték- egység, megtudható az illetékes pénzügyigazgatóság mellé beosztott számvevőségnél. 7. A tanítók készpénzfizetésénél, ha az a kezdő fizetés bizonyos °/o-a, ez a tétel megnevezésénél feltüntetendő. 8. A természetben való járandóságok megváltásánál nem az értékegységeknek megfelelő összeg veendő fel, hanem az, amelyen a megváltás tényleg történik. A megnevezésnél azonban fel kell tüntetni, hogy „állandó összegben megváltva“ vagy „napi áron megváltva“. Előbbi esetben hivatkozni kell a főegyházmegyei hatóság jóváhagyásának „számára, utóbbi esetben az egységárra. 9. Lakbérnél, ha a lakhely lakbérosztályba van sorozva, jelezni kell a lakbérosztályt és minden esetben a fizetési osztályt. 10. Országos kath. kulturális célokra („kultúradóra“) a költségvetési végösszeg 5 °/o-a írandó be. (Lásd az 1926. évi főegyházmegyei körlevelek 29. lapját.) 11. Földbérleteknél fel kell tüntetni a föld nagyságát. Három évnél hosszabb lejáratú bérletnél a jóváhagyás számát és a lejárat dátumát. 12. Adóbevételnél a %-ot, az adóalapot és a hiányt, amelyre fedezetül szolgál. Bizonyos, a körülmények szerint kisebb vagy nagyobb fedezeti többletet mindig kell számítani, hogy az pótolja a behajthatatlanság miatt törlendő vág}' csak telekkönyvi bekebelezéssel biztosítható, de be nem folyó adókat. 13. Különfélék címén előre nem látható kisebb szükségletekre 100 pengőnél többet nem szabad felvenni. Ha nagyobb kiadás merül fel évközben, amelyet előre látni nem lehetett, arról az egyházközségi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése elé pótköltségvetés terjesztendő oly módon, mint a rendes évi költségvetés. Kölcsönök felvétele csak a főegyházmegyei hatóság előzetes engedélyével történhetik, építkezések pedig csak a tervek és építési költségvetés előzetes bemutatása és az egyházi főhatóság jóváhagyása és engedélye után. (Lásd az 1932. évi főegyházm. körlevelek 30. lapját.) Az egyházközségi költségvetés ilyen tételeinél a főegyházmegyei hatóság engedélyének száma idézendő. 14. Ha valamely szükségleti vagy fedezeti téléi eltér az előző évben jóváhagyott tételtől, ezen eltérést meg kell indokolni, kivéve, ha az eltérés a tétel természetéből folyik, aminő pl. a termények napi áron történő megváltása. 15. A beiratási díjak és iskolamulasztási bírságok rendeltetésükön kívül (internátusi alap, segélykönyvtár, ifjúsági és tanítói könyvtár, szegény tanulók segélyezése ruházati cikkekkel és tanszerekkel) semmiféle más célra nem fordíthatók, ellenben rendeltetésükre maradék nélkül felhasználandók. 16. A költségvetés végén annak tételeiből összegezés készítendő, melynek végösszegei egyezzenek a szükséglet és fedezet pénzoszlopainak végösszegével. 17. A költségvetés felterjesztése legalább minden év november végéig a kerületi esperes útján történik. Ahol az egyházközségi költségvetésben iskolai tételek szerepelnek, ott a tanfelügyelő-esperes' az illetékes. U t a sí l ás az egyházközségi számadás elkészítéséhez. 1. A számadás a pénztári napló alapján, ennek tételeiből készül. Azért a pénztári napló pontos és rendes vezetésére különös gondot kell fordítani, mit az elnök és a pénztári ellenőrök a Szabályzat 59. §-ának jj pontja és 64. §-a értelmében ellenőrizni tartoznak. Ha a pénztári napló szabályszerűen és pontosan van vezetve, akkor a számadás is hibátlan lesz és annak szerkesztése nagyon meg van könnyítve. A pénztári naplóba bevezetendő minden bevétel, amely az egyházközségi pénztárt illeti, a takarékpénztári könyvekből történt kivétel, értékpapírok szelvényeinek beváltása, beiratási díjak és iskolamulasztási bírságok is; továbbá minden kiadás, a takarékpénztári könyvekbe való elhelyezés is. Magánfelek részére kölcsönök nyújtása a Szabályzat 76. §-ában tiltva van. Á pénztári naplót január hó 1-én az előző év pénztári maradványával kell megnyitni és december hó 31—i dátummal le kell zárni, annak mérlegét a bevételek és kiadások összegezésével és a pénztári maradvány megállapításával el kell készíteni. A lezárást ugyan rendszerint már január hóban csinálják, de úgy kell végezni, mintha december 31-én készült volna. Tehát a naplóba csak azokat a tételeket kell és szabad a számadási évre bevezetni, amelyek tényleg a számadási év január 1-től december 31-ig folytak be vagy lettek kifizetve. Ha tehát valamely bevétel, jóllehet december végéig kellett volna befolynia, csak január 1-én vagy később folyt be, az már az új évre könyve