Circulares litterae dioecesanae anno 1931. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae

VII.

30

urna elé járulnak, közvetve döntenek a következő parlamenti időszak törvényeinek jó vagy rossz szelleme fölött. S ha régen, mikor királyok intézték korlátlan hatalommal a népek sorsát, az Egyház figyelmeztette őket, hogy nem saját érdekeiket kell szolgálniok, hanem a haza ügyét,1 ma sem hallgathat az Egyház, amikor a választópolgárok tulajdonképen irányt szabnak ama hatalom működésének, melyet régen a korlátlan hatalmú uralkodók gyakoroltak. Ha nekik szinte korlátlan jogaik mellett volt egy nagy kötelességük: mindig a közjó érdekében dolgozni, a demokratikus államszervezet polgárainak is a választói joggal kapcsolatban megvan az a kötelességük, hogy választói jogukat a közjó, a keresztény erkölcs szellemében működő állam- szervezet érdekében gyakorolják. Ezt írja elő az igazságosság parancsa, mely kormányzót és alattvalót egyenlőképen kötelez arra, hogy mindig és mindenütt a törvény előírása szerint a közjót munkálják. Nem lehet ez alól kivétel a választás, ahol legközelebb van minden polgárnak befolyása a közjó érdekét szolgálni. Nem lehet tehát csodálni, hogy a katolikus erkölcstan, tekintettel a kötelezettség komolyságára, megállapítja, hogy aki nem teljesíti kötelezettségét és ok nélkül távol tartja magát a választástól, bűnös mulasztást követ el.

Lehet valakinek az a meggyőződése, hogy azok a törvények és szabályok, melyek szerint ma a választások történnek, nem megfelelőek. Mint minden emberi műnek, a választójogi törvénynek és végrehajtásának is lehetnek tökéletlenségei. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy katolikus hívők távol tartsák magukat az urnáktól. Az is lehet, hogy az államszervezet egész beállítottsága egyes országokban istentelen és erkölcstelen. Még ez sem lehet ok a passzivitásra. Ellenkezőleg minden hívő polgárnak a választásokban biztosított politikai befolyását érvényesítenie kell, mert senki sem lehet biztos afelől, hogy nem az ő passzivitása-e az oka a helytelen törvények, a keresztényellenes kormányzat további fennmaradásának. Ezért figyelmeztet XIII. Leó pápa Immortale Dei kezdetű enciklikájában arra, hogy „természetesen helyes dolog, ha katolikusok résztvesznek az állam életében. Hiszen nem azért vesznek részt benne s nem is azért kell részt venniök, hogy helyeseljék azt, ami az államkormányzatban erkölcstelen, hanem hogy az államkormányzati elveket lehetőség szerint a közjó javára megváltoztassák azzal az őszinte, igaz és határozott szándékkal, hogy a katolikus vallás bölcsességgel

1 Conc. Tol. VII. cap. 10.

telített erejét mint valami éltető nedvet és vért az államszervezet minden erébe szétöm- lesszék“.

Ezért, a nagy pápa nyomdokait követve, nem tudunk helyeselni semmi olyan elgondolást, mely arra akarna rábírni katolikus polgárokat, hogy tartózkodjanak a választástól. Ellenkezőleg, mindenkit szeretettel intünk és hívunk, hogy állampolgári kötelességeiket a választásokkal kapcsolatban lerójják. Ez az állampolgári kötelesség egyúttal lelkiismereti kötelesség is. Ha nem teszünk eleget a törr> o

vénynek, saját lelkiismeretünk ellen is cselekszünk. Csak lehetetlenség, vagy súlyos károsodás ment fel ezen lelkiismereti kötelesség alól, nem pedig jellemszilárdság hiányából eredő tartózkodás és félelem.

Hogy kiket tiszteltek meg, Krisztusban szeretett Híveink, bizalmatokkal a választások alkalmával, arra nézve nem óhajtunk adni nektek részletes irányítást. Lelkiismereti ügyről van szó. Intézzétek el saját lelkiismeretetekkel, kiket tartotok méltónak arra, hogy az országgyűlésen a ti megbízástokból is szerepeljenek. Csak két dolgot hangsúlyozunk, ami különben önként következik abból, amit eddig mondottunk. Először is semmi körülmények között nem szabad szavazatotokat adni olyan jelöltre, aki az Egyház ellenségeinek programmját mondja magáénak. Ismétlem, hogy ilyen esetben ti magatok is osztozni fogtok mint megbízók mindazon károk előidézésében, melyek a ti megbízottaitok révén a keresztény államszervezetben esetleg előállnak; igazságtalan, egyházellenes törvények létrejötteért a legfőbb Bíró nemcsak a törvények közvetlen alkatóit, hanem azoknak megbízóit is felelőssé fogja tenni az örök igazság elvei szerint. Ezen negatív szabályon kívül tartsátok szem előtt azt, hogy lelkiismeretetek szava szerint oda kell csatlakoznotok, ahol jobban látjátok biztosítva katolikus meggyőző- déstek érvényrejuttatását az állam életében, azokhoz a jelöltekhez, akiknek révén minél könnyebben és minél nagyobb mértékben tudjátok szétömleszteni XIII. Leó szavai szerint az államszervezet ereibe a katolikus vallás erejét, mint életet fenntartó nedvet és vért.

Akik igazán lelkiismeretesen akarják teljesíteni állampolgári kötelességüket, azoknak a választások előtt komoly megfontolásoktól terhes óráik, sőt talán napjaik is lesznek. Veletek leszünk imádságainkban és kérni fogjuk a Mindenhatót, hogy világosítsa meg értelmeteket a kegyelem erejével, hogy azt az utat tudjátok választani, amelyen legtöbbet tudtok használni vallásos meggyőződésteknek s azzal együtt a hazának.

Esztergom, 1931. június hó 12.