Circulares litterae dioecesanae anno 1930. ad clerum archidioecesis strigoniensis dimissae
III.
31 895. sz. Az orosz- országi vallásüldözés kegyetlenségeiért engesztelő isten- tisztelet. A napi sajtóban bőségesen jelennek meg hírek annak a kegyetlen üldözésnek részleteiről, melynek végső célja volna a keresztény hitnek kiirtása egy hatalmas, egyébként épen mély vallásosságáról ismert népnek fiaiban az egész régi orosz birodalom területén. Szentélyeket dúlnak fel, kolostorokat tüntetnek el a föld színéről s napról-napra hevesebbek lesznek a vallástalan államhatalom rohamai az egyház ellen. A papság, melynek hivatása a kegyelmek közvetítése, állásánál és hivatásánál fogva az istentelenséget terjesztő államhatalom ellenségének tekintetik. Már az, hogy maga nyilvánosan imádkozik és másokat imádságra tanít, bűn, melyért a szovjet államok szövetségének területén megtorlás jár. S a keresztény hagyományokhoz való ragaszkodás elég ahhoz, hogy gyanússá, titkon üldözötté légy. Sok példát nyújt a történelem a vallásüldözőknek ördögi találékonyságáról, de hogy Karácsony szent ünnepének megölése, békében és kien- gesztelődésben olvadó lelkek összesereglése a születő Jézus ragyogó fája körül üldözendő cselekedet lett volna valamikor, úgy amint a múlt Karácsonykor volt Oroszországban, arra nem találunk példát az elmúlt idők feljegyzéseiben. Investigabiles viae eius. A hívő embernek nemcsak a szerencsés helyzeteket, de a megpróbáltatásokat is jövőbe vetett bizalommal és lelki nyugalommal kell fogadnia. Előttünk nem kétséges, hogy minden nagy vallásüldözés az isteni Gondviselés végső eredményeként megnyugváshoz, sőt a vallásos érzés újjászületéséhez vezet. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy együttérezve az elnyomottakkal ne könyörögjünk az Úrhoz a szenvedések megszüntetéséért. Maga Szentséges Atyánk adja ebben a jó példát az Egyház minden hívének. () Péter hajójának kormánykerekénél ül. Különös kegyelmekkel átitatott lelke fogékonyabb a jövő intuitiv meglátására s a történelmi múlt tanulságaira. Henne mélyebb annak az igazságnak átérzése, hogy az Istent szerető ember számára minden — még egy kegyetlen üldözés összes veszedelmei is — jóra fordulhatnak. Mégis sokat imádkozik a szenvedő oroszokért s legutóbb nyilvánosan Pompilj bíboroshoz intézett levelében kijelentette, hogy folyó hó 19-én, sz. József ünnepén, engesztelő szentmisét fog mondani azokért a kegyetlenségekért és istenkáromlásokért, melyek legutóbb Oroszországban történtek. Jól emlékezünk rá, milyen szeretettel fordult Szent- atyánk az Egyház kebelén kívül álló orosz nép felé, mikor a háború után hire ment, hogy százezrek vannak kitéve az éhhalálnak. Az egész katholikus világot adakozásra szólította fel és hatalmas segélyösszegekkel küldte el megbízottait a nagy orosz síkság éhező tömegeihez. Igazán nagy szívnek fejedelmien nagyszerű megnyilatkozása volt a pápai segélyakció. Ugyanez a szív aggódik most fokozottan, amikor arról van szó, hogy a szenvedő orosz népnek bajai mérhetetlenül súlyosbodnak s az istentelenségtől elvakitott államhatalom a népnek utolsó kincsét, hitét és szent hagyományait akarja kiirtani. A pápa ráirányítja a világ ügyeimét az oroszországi vallásüldözés példátlan méreteire. Nemcsak mint az Egyház feje beszél, hanem mint az az erkölcsi hatalom, mely mindig és mindenütt hallatta szavát, ahol az emberek fejüket vesztve egy időre megfeledkeztek az emberiesség, a jog és az erkölcsi rendnek kitörölhetetlenül szívünkbe írott alapelveiről. Szava elhangzott most is. Pillanatnyilag sem ő, sem más nem vár utána csodaszerű hatást, mert ennek a szónak nem kényszerítő, hanem belátást és nemes érzéseket ébresztő hatása van. Addig is, míg ez a lassan jelentkező hatás beáll, a pápa imádkozik, könyörög és kérleli az isteni Felséget a tengernyi bántalomért. Mi is gyermeki szívvel akarunk odatérdelni közös atyánk mellé s az ő könyörgő szavának erejét akarjuk fokozni a mi imádságainkkal is. Hiszen ami neki fáj, az nekünk is fáj s akikben O szenvedő testvéreket lát, azokat tartozunk mi is felkarolni testvéri szeretettel. Ezektől a gondolatoktól vezéreltetve úgy rendelkezem, hogy folyó hó 23-án, a vasárnapi ünnepi mise úgy a plébániai, mint a szerzetesi templomokban engesztelésül ajánl- tassék fel azokért a megbán fásokért, melyekkel Isten szent Felségét Oroszországban az utolsó időkben illették. Erről a híveket előző vasárnap a szószékről, külön hivatalos jellegű meghívók szétküldése nélkül, tájékoztatni kell. A 23-án tartandó misével kapcsolatos szentbeszéd az oroszországi állapotokkal és az ottani vallásüldözéssel foglalkozzék s a hívők buzdítást nyerjenek arra, hogy a pápa szándéka szerint a szenvedő orosz nép sorsának jobbrafordulásáért imádkozzanak. A délutáni ájtatosság előtt egy órával az Oltáriszentség a hívek imádására kiteendő. Esztergom, 1930. március 7-én. 5
