Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
V.
nehezebb viszonyok között a legutóbbi években a balkáni államok földmivelő népe összetartással, fokozott munkával, okos beosztással az akkori háború dacára is el tudta végezni minden mezőgazdasági munkáját, úgy bizonyára a helyes vezetés és szervezés, az érdekeltek józan felfogása és a hazai föld szeretetének buzgalma, nálunk még inkább biztosíthatja a kívánatos eredményt. Abban a meggyőződésben, hogy úgy alispán ur, mint a törvényhatóság és a községek minden tisztviselője és alkalmazottja a vármegye értelmiségével együtt mélyen átérzik azt a nagy kötelességet, amelynek teljesítése a legszebb hazafias cselekedet is, felkérem alispán urat, hogy az egyházmegyei főhatóság, a gazdasági egylet, a hadbavonultak segélyző bizottsága, a tanfelügyelőség, a gazdasági felügyelőség képviselőinek s más a közérdekű munkára hajlandó személyek felkérésével alakitson vármegyei gazdasági intéző bizottságot, mely alispán ur elnöklete alatt a központi vezetés és irányítás feladatait látja el, a járási főszolgabirákat pedig utasítsa alispán ur, hogy a legsürgősebben személyesen járjanak el minden községben s a helyi viszonyoknak megfelelően az elöljáróság, a helybeli lelkészek és tanítók s más, a közérdekű munkára hajlandó személyek felkérésével alakítsanak községi (esetleg körjegyzőségi) gazdasági bizottságot, amelynek feladata lesz, a főszolgabíróval való állandó összeköttetésben az egész helyi szervezkedést megvalósítani s igy a gazdasági munkák végzését biztosítani. Már igen sok helyen láthatni biztató jeleit annak, hogy a földmivelő közönség a súlyos helyzetben is tud magán segíteni. Az idősebbek, az asszonyok és gyerekek sokszorosan fokozott szorgalommal dolgoznak, ahol lehet, gazdasági gépek munkáját veszik igénybe, jármozzák a teheneket is, akinek igás fogata van, segít annak a szántásnál akinek most nincsen igaereje, és általában az a felfogás lép előtérbe, hogy most nem az a fontos, hogy minden gazdaságban mindenféle munka az eddigi szokás rendje és a vetésforgó szerint elvégeztessék, hanem az, hogy a békés időkben különben célszerű és hasznos, de közvetlen hatásában kevésbbé fontos és később is pótolható munkák elhagyásával, most minden kicsi és nagy gazdaságban egymás megsegítésével az a munka legyen elvégezve, amely az idei termés előkészítése és betakarítása, érdekében múlhatatlanul szükséges. Az a körülmény, hogy a földműves közönség ilyetén helyes eljárását nemcsak szórványosan észlelhettük, megnyugvást adhat abban a tekintetben, hogy ha alispár ur és az értelmiséggel együtt dolgozó köz- igazgatási szervezet lelkesedéssel és komolyan neki lát a gazdasági munkák szervezésének, működésűk mindenütt fényes sikerrel fog járni. Az első teendő, amélynek elvégzését biztosítani kell, s amelyre a járási szol- gabiráknak az intéző gazdasági bizottság megalakítása előtt is különösen nagy figyelmet kell fordítani, az, hogy az ősziekben mutatkozó hiány tavaszi vetésekkel úgy pótoltassék, hogy minden gazdaságilag használható terület emberi vagy állati táplálékul alkalmas terményekkel he legyen vetve. A szükséges igaerőt a közönségnek elsősorban egymás megsegítésével lehet pótolnia, azok pedig, akik a hadiszolgáltatás címén elvont állatokért pénzt kaptak, vagy más pénz felett rendelkeznek, esetleg úgy szerezhetnek uj állatokat, ha a.