Circulares literae dioecesanae anno 1915. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
II.
í) recitabuntur Litaniae SS. Cordis Jesu cum formula, consecrationis, qua ineuntis huius anni auspicia devovimus. In fine concinnatur ad firmandam filialem cathedram in b. Petri pietatem hymnus pontificius: Hol sz. Péter. Nota. In ecclesiis ubi tribus his diebus exposita manet SS. Eucharistia, nihil circa suetum ordinem devotionum immutetur, neque fer. 2. celebrari poterit Missa de Requiem, sed dicatur Missa votiva pro pace sine Gfl. sine Cr. 2 or. pro defunctis 8 de SSmo. Praef. commun col. viol. Strigonii devotiones vespertinae per totum triduum in ecclesia S. Ignatii, curiae primatiali vicina, solummodo servari debent. Jam vos Filii dilectissimi vehementer obtestamur et in Domino obsecramus, ut dispositionem hanc nostram, paterni animi testem religiose servetis atque curiatis vestris fidelibus mature significetis eosque ex suggestu sacro identidem ad frequentandas supplicationes invitetis simul et incitamentis attrahatis. Veniant omnes, qui domi sunt, iuvenes et senes; veniant turmatim, aemulatione certantes illatas Numini divino iniurias reparaturi: veniant ad hauriendas aquas in gaudio de fontibus Salvatoris, et SS. Gordi sese arctius coniuncturi, in humilitate depre- cantes, ut Deus qui docuit manus nostras ad praelium et digitos nostros ad bellum, dissipet gentes, quae bella volunt; utque optatae pacis ornamenta quo ocyus restituta ubique videamus. 172. sz. Farsangi táncmulatságok szüneteléséről a háború alatt. A farsang, mint a régi római pogány Saturnalia-ünnepek maradványa azon idő, amikor az emberek szokottnál nagyobb mértékben adják át magukat a vigságnak, mulatozásnak, sőt — fájdalom — nagyon gyakran a kicsapongásnak is. A katholikus egyház sohasem nézte jó szemmel a régi pogányságból reánk maradt, az érzékiségnek hódoló szokásokat, mert szent hivatásánál fogva mindig állást foglalt és foglal most is minden ellen, ami az emberiségnek egyik legszentebb javát, az erkölcsi élet tisztaságát veszélyezteti. E hivatásának teljesítésétől az Egyházat semmiféle szokás el nem tántorította. Hála az egyház e jótékony befolyásának, a farsang az idők folyamán sokat veszitett pogány színezetéből és a farsangi mulatságok oly alakot öltöttek, amely az egyház szempontjából is legalább tűrhető. Értem a tisztességes táncmulatságokat, mert a visszaéléseket mindig elitéli és tiltja az egyház. A jelenlegi háborús viszonyok között azonban általában minden táncmulatság ellen kell felemelnem főpásztori szavamat, mert azt a mai időkkel s az ezekből folyó komoly hangulattal, a haza áldozatos szeretetével. harcoló hőseinkkel való együttérzéssel és a keresztény önmegtagadás szellemével összeegyeztethetőnek nem tartom. Nincs ember széles e hazában, aki közvetve, vagy közvetlenül ne érezné a most folyó történeti idők súlyát. Alig van család, amely ne aggódnék kenyérkeresőjének, támaszának életéért, aki a harcmezőn küzd igaz ügyünkért, vagy amely ne gyászolna valakit, akit a rokoni szeretet, vagy a barátság gyöngéd kötelékei fűztek hozzá s aki most valahol idegen hantok alatt várja a dicsőséges feltámadást. Mindenki kénytelen áldozatokat hozni ezekben a rendkívüli időkben, legyenek azok szellemiek, erkölcsiek vagy anyagiak. Nem hihetem, hogy ily körül
