Circulares literae dioecesanae anno 1912. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

III.

31 az ifjúság szeretettel gondol Jézusra, ha inditóokait kötelessége teljesítésére belőle meriti! Az Isten szeretetnek különös fény­sugara ragyog azon a gyermeken, mely Jézusért tud tenni, mely hozzá fohász­kodva egyben-másban le tudja magát győzni, mely öntudattal tudja mondani azt a győzedelmes szót: érted Jézusom! Ezzel elérjük azt is, hogy a káté s a biblia s az egész hittani s erkölcstani oktatás már nem csak tanulás s emlé- zés lesz, hanem meleg keresztény élet lesz. S valóban ez a cél, melyet a gyerme­kek nevelésénél szem előtt kell tartanunk. Nekik nemcsak könyvnélkül kell meg- tanulniok a kátét, hanem gyakorolniok kell a hitet s ólniök kell szerinte. A keresztény életet a gyermeknek is kell gyakorolnia a maga módja szerint, hiszen a keresztségben ő is Isten gyermeke s Krisztus testvére lett; a hitnek világos­sága neki is világit s az Isten kegyelme az ő lelkére is ki van öntve. A nevelés | tehát nem arra fekteti a súlyt, hogy mit kell tennie a gyermeknek, majd ha felnő, hanem arra, hogy mit tegyen itt és most s gondja is van rá, hogy azt tényleg tegye. A gyermeknek is meg kell tapasztalnia Isten szeretetét; meg kell éreznie a törvényben vezető kezét; át kell élnie, hogy Istennek szolgálni s szerinte igazodni, jó, édes és dicsőséges. Szivvel-lélekkel kell az Isten szavát meg­fogadnia s gyakorolnia, mert a gyermekre is áll, hogy nem aki hallja, nem aki tudja, hanem aki megteszi s aki gyako­rolja a hitet, az üdvözül. (Rom. 2. 13.) Kedves Hi vek, használjuk föl a gyermekek nevelésében a nagy kegyel­meket, melyeket Isten nekünk Krisztus- // ban ad. O átélte számunkra emberi lét­ben az isteni életet s ezzel az életével lett ő a világ világossága s azzal világit nekünk is, utat mutat s biztat: utánam jöjjetek, igy tegyetek. S ahogy a napot az égen látja a gyermek is s a nap világosságában jár: úgy láthatja a lelki világ napját, az Ur Jézust a gyermek is s járhat utána s tehet szerinte. Mutas­sunk rá sokszor e ragyogó napra; nincs a gyermeki lóleknél alkalmasabb arra, hogy Krisztus világosságát bevegye s példáját utánozza. S lássa a gyermek e világosságot rajtunk is ; szemlélje a Krisz­tusi életet életünkben, melyet neki ön­magán kell kialakítani; mert amire valakit nevelni akarunk, arról nem elég beszél­nünk, hanem azt meg kell mutatnunk s ha keresztény életről s nevelésről van szó, akkor nem elég azt mondanunk, hogy igy éltek a szentek, hanem nekünk magunknak kell keresztény életet élnünk s azt példánkkal a gyermek leikébe oltanunk. III. Az Ur Jézus szavait „hagyjátok a kisdedeket hozzám jönni s ne tiltsátok el őket,“ harmadszor úgy lehet érteni, mintha Jézus azt mondaná: hozzátok hozzám, hozzátok közelembe a gyerme­keket s az ifjúságot; hagyjátok hozzám jönni szentségeimben, nevezetesen a penitenciatartásban s az Oltári szentség­ben s én megszentelem a gyermeki szive- ! két, baj vívásra szoktatom s avatom föl őket s kifejlesztem bennük természet­fölötti, tiszta, nemes életemet. Kedves Hívek! A legnagyobb kegyel­meket Jézus a szentségekben közli a gyermekekkel; megtisztítja s táplálja, j erősekké és széplelküekké neveli őket. Teszi pedig ezt a gyóntatok közvetítésével, akik a gyermeknek a szó szoros értel­mében lelki atyáivá lesznek s a szülőkkel

Next

/
Thumbnails
Contents