Circulares literae dioecesanae anno 1910 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IV.
42 vellának második fejezete a hasonló fokú felekezeti iskolákat is érinti. A miniszteri rendelet következőkép szól: A büntető törvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló 1908: XXXVI. t. cikknek (büntető novella, Bn.) a fiatalkorunkra vonatkozó második fejezetében foglalt rendelkezések a kir. igazságügyminiszternek 20001/1908. I. M. sz. a. (1908. B. T. 1116. lap.) kiadott rendeleté értelmében, 1910. évi január hó 1-én hatályba lépnek. E törvényes rendelkezésekből s általában a gyermekek és a fiatalkorúak erkölcsi védelmének társadalmi feladataiból (patro- názs) fontos tennivalók hárulnak az elemi-, felső nép- és polgári iskolai, valamint az iparos és kereskedő tanonc iskolai hatóságokra és ezeknek az iskoláknak tanítóira is. E tennivaló felől a törvényes rendelkezésekre hivatkozással tájékoztatásul a következőket közlöm. I. A Bn. 15. §-a akként intézkedik, hogy a hatóság oly gyermeket, aki tizenkettedik életévének betöltése előtt bűntettet, vagy vétséget követett el, megfe- nyités végett az iskolai hatóságnak adhat át, az iskolai hatóság pedig a gyermeket megdorgálhatja, vagy iskolai elzárással fenyitheti. A Bn. 16. §-a szerint a bíróság intézkedhetik az iránt, hogy az, aki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életének tizenkettedik évét már meghaladta, de tizennyolcadik évét még be nem töltötte, (fiatalkorú) ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, iskolai fenyítést kapjon. A Bn. 33. §-a szerint a fentidézett §-ok rendelkezései kihágás esetében is alkalmazást nyernek. A Bn. idézett §-aiban említett iskolai fenyítéknek alkalmazása a mindennapi tanköteles gyermekkel és az ismétlő tanköteles fiatalkorúakkal szemben az iskola tanítóját illeti; a bíróságnak vagy más hatóságnak akár az iskola igazgatójához, akár a helyi iskolai hatósághoz (gondnokság, iskolaszék, iparos és kereskedő tanonciskolái bizottság) intézett megkeresésére, tehát a gyermek, vagy a fiatalkorú ellen az iskolai fenyítéket a fegyelemre jogosított tanító alkalmazza. A tanító a megkeresés alapján a megfenyítendő gyermek, vagy fiatalkorú előtte ismert egyéniségének figyelembevételével és a közölt tényállás, valamint a vétkesség fokának mérlegelése után szabja ki az iskolai fenyítéket. Az iskolai fenyíték nemei, figyelemmel a Bn. 15. §-ára, a következők: 1. Szóbeli megdorgálás magánosán (négyszemközt). 2. Szóbeli megdorgálás a tanítótestület, a gondnokság, az iskolaszék, vagy az ipariskolai bizottság előtt. 3. Iskolai elzárás éheztetés nélkül. 4. Iskolai elzárás éheztetéssel. A dorgálást mindenkor komolyan, de jó indulattal kell foganatosítani. A tanító a szeretet hangján, megfelelő esetben szigorral szóljon tanítványaihoz s törekedjék arra, hogy az intelem a gyermek, vagy fiatalkorú magaviseletére és erkölcsi érzületére mélyebb hatást gyakoroljon. A tanító tárja fel a gyermek, vagy a fiatalkorú előtt jellembeli hibáit, erkölcsi fogyatkozásait, rossz szokásait és jóindulatú tanácsadással oly módon igyekezzék őt helyes magaviseletre szoktatni, hogy kiérezze abból a jóakaratot és a szeretetett s ezzel a gyermek, vagy a fiatalkorú bizalmát nyerje meg.
