Circulares literae dioecesanae anno 1909 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIII.
141 XIII. 5572. sz Az esztergomi közös papi lelkigyakorlatok. Nagy örömömre- szolgált, hogy a folyó évi augusztus hó 24—28. napjain P. Tomcsányi Lajos S. J. és P. Drebeťka Ferenc S. J. vezetésével az esztergomi érseki szemináriumban megtartott közös papi lelkigyakorlatok szép látogatottságnak örvendtek s példás rendben, nagy áhitattal folytak le. Mielőtt a lelkigyakorlatokon rósztvetteknek nevét közlöm, ide iktatom dr. Rajner Lajos püspök, érseki ált. helytartómnak a lelkigyakorlatok alkalmából elmondott szívből fakadt szózatait. A megnyitó beszéd: Valamint a megelőző években, úgy az idén is kegyes volt Ö Eminenciája, kegyelmes főpásztorunk, folyó hó 3-án kelt kegyelmes leiratával megbízni, hogy az idei közös papi lelkigyakorlatokon az ő fenkölt személyét képviseljem és nevében az egybegyült papsághoz néhány üdvözlő és befejezésül néhány buzdító szót intézzek, azon oknál fogva, mivel, amint mindnyájatok előtt tudva van, egészségi állapota mély sajnálatunkra nem engedi, hogy amint óhajtaná, köztünk személyesen megjelenne s a közös lelkigyakorlatokon részt venne. Ahelyett általam kívánja főpásztori üdvözletét tolmácsolni. És én, mint mindenkor, úgy ez alkalommal is kész engedelmességgel hódolva a főpásztori meghagyásnak, szent Pál apostolnak kedves tanítványához, Timotheushoz intézett szavaival adom át Önöknek, Tisztelendő Testvérek! a kegyelmes főpásztor üdvözletét, mondván: ..Kegyelem, irgalmasság és békesség az Atya Istentől és a mi Urunk Jézus Krisztustól.“ (L, II. Tim. 1., 2.) Bizonyára föltűnt az már Önöknek is Tisztelendő Testvérek, hogy mig az egyes hitközségekhez intézett leveleiben a nemzetek apostola állandóan csak kegyelmet és bókét kíván iidvözletkópen a füveknek, Timotheushoz, mint a hívek pásztorához irt levelében a kegyelem és békén kivül irgalmasságot is emleget. Urat i a, misericordia et pax a Deo Patre et Christo Jesu Domine nostro. Mit is kívánhatna a híveknek egyebet, mint kegyelmet és békét. Ezen két szóban : gratia et pax, egybefoglalva gondolja magának az apostol a kereszténység egész benső tartalmát. A gratia a pax- hoz úgy viszonylik, mint a csira a virághoz. Az isteni kegyelem a keresztény élet alapföltétele s a lélek békéje, az a benső béke, melyet a világ nem adhat, de el sem vehet, ez a benső, az isteni kegyelem legdrágább virága, legbecsesebb termése. A kegyelem az alap, a béke a fölül- épitmény; a kegyelem az égi napsugár, 21
