Circulares literae dioecesanae anno 1909 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
III.
18 Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. — 729. ein. szám. Főmagasságú Bibornók, Hercegprímás és Érsek Úr! 1907. évi július 1-én 2244. ein. sz. a. a főtisztelendő egyházi főhatóságokhoz intézett köriratomban volt szerencsém jelezni azt az elhatározásomat, hogy addig is, amig a párbértermószetű szolgáltatások rendezésének kérdése közmegnyugvást keltő módon megoldható lesz, már most, a végleges rendezés bekövetkezése előtt megszüntetni óhajtom a kath. lelkészek részéről a nem katholikus hitfelekezetííéktől követelt u. ri. dologi természetű pár- bérszolgáltatásokat, mint amelyek az eddigi tapasztalatok szerint állandóan jogvita tárgyát képezik s azoknak követelése és behajtása gyakori súrlódásokat idéz elő a különböző vallásfelekezetek között. Ebben az elhatározásomban — amely- lyel az 1848. évi XX. t.-c. 2. §-ában kimondott tökéletes egyenlőségnek és viszonosságnak a különböző vallásfelekezetek között ezen a téren is érvényt kivá- nok szerezni — támogat engem a m. kir. Curia döntvényei alapján kifejlődött jog- gyakorlat is. Miként ismeretes Főmagasságod előtt, a m. kir. Curia 1886. évi január hó 22-én 31. sz. a. hozott döntvényében kimondotta, hogy „az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék.“ A Curiának ezen döntvénye és annak indokolása szerint tehát azok a párbértermészetű szolgáltatások, melyeket a kath. lelkészek még több helyütt pusztán a canonica visitatio-k alapján követelnek, azelőtt kath. kézen volt ingatlanoknak most más vallású birtokosaitól, tévesen mondatnak „dologi természetű“ szolgáltatásoknak. És mivel a Curia fenti döntvényének indokolása szerint a telkek és házak után kivetett párbér is épen úgy, mint a páronként kivetett párbér, a pa- rochiális köteléken alapuló egyházi közteher, ily szolgáltatások a parochiális köteléken kívül álló nem kath. hitfeleke- zetűektől csak akkor követelhetők, ha bizonyos esetekben a párbér valamely magánjogi címen, a nem kath. fél részéről határozottan átvállaltatik. Ilv különös jogcím nélkül a párbértermószetű szolgáltatások nem kath. egyénektől jogosan nem lévén követelhetők, ezeket a szolgáltatásokat ezennel megszüntetem. Miért is van szerencsém tisztelet- teljesen felkérni Főmagasságodat, méltóz- tassék egyházmegyéje lelkészeit figyelmeztetni, hogy canonica visitatio-k vagy régi gyakorlat alapján nem kath. hitfelekezetű egyénektől párbértermószetű szolgáltatásokat a jövőben már nem követelhetnek. Ez az általános elvi szempont azonban — miként azt a Curia idézett döntvényének indokolása is kifejti — nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben valamely külön magánjogi cim alapján nem kath. egyénektől is ne volna követelhető, • nevezetesen amidőn szerződés, végrendelet vagy törvényi öröklés által egyénileg átvállalt, avagy községileg avertált párbérről van szó, amely esetekben — ennek I a kérdésnek törvényhozási rendezéséig jogrendünk értelmében — a kath. lelkészt illető párbér szolgáltatások fizetésére