Circulares literae dioecesanae anno 1908 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XV.

150 lános érseki helytartómnak a lelkigyakor­latok alkalmából elmondott szivből fakadt szózatait. A megnyitó beszéd: Tisztelendő Testvérek! Ő Eminentiája, kegyelmes főpászto­runk, különös tekintettel arra, hogy a lelkigyakorlatok elvégzésére előirt három év az idén letelvén, remélte, hogy az idei közös lelkigyakorlatok a rendesnél na­gyobb látogatottságnak fognak örvendeni, személyesen óhajtott részt venni az idei közös lelkigyakorlatokban. Minthogy azon­ban gyönge egészségi állapota miatt leg­nagyobb sajnálatára ebben akadályozva van, folyó hó 6-án kelt kegyelmes leira­tával engem volt kegyes megbízni, hogy az ez évi papi lelkigyakorlatokon az O fenkölt személyét képviseljem és Önökhöz Tisztelendő Testvérek! az O nevében ne­hány üdvözlő és buzdító szót intézzek. Ezen reám nézve rendkívül megtisz­telő kegyelmes megbízatásból eredő fel­adatnak kötelességszerüen eleget teendő, első sorban is átadom Önöknek Ö Emi­nentiája főpásztori üdvözletét, ki Önöket úgy együttesen mindnyájokát, mint egyen­ként mindegyiküket az én gyönge sza­vaimmal az Ur Jézus nevében atyai sze- retetének egész melegével üdvözli e sza­vakkal: „A mi Urunk Jézus Krisztus malasztja és az Isten szeretete és a Szent­lélek közöltetése legyen mindnyájatokkal.“ (II. Kor. 18, 13.) Szent Pál apostolnak a korinthusi hívekhez irt leveléből vett e szavak a leg­megfelelőbben fejezik ki a kegyelmes fő­pásztor üdvözletét, kinek legforróbb óhaja, hogy a mit Szent Pál a korinthusi hívek­nek üdvözletkép kívánt, ezen lelkigya­korlatok alkalmával rajtunk is teljesedésbe menjen: a Szentlélek szállja meg szivein­ket, töltse meg hétszeres ajándékaival keblünket, közölje magát velünk avval a bőséggel, erővel, hatalommal és kenettel, amint azt pappá szenteltetésünk boldog órájában a püspök kezének feltevésekor eszközlé e szavakra: „Accipe Spiritum Sanctum“! Áradjon el bennünk az Isten szeretete, gyuladjon lángra sziveinkben ez az égi tűz, hogy magasztos hivatásunk­nak teljes mértékben megfelelhessünk; járja át ereinket, feszítse izmainkat, vezé­relje lépéseinket, töltse meg gondolatain­kat, nemesítse szándékainkat, eméssze fel a földi salakot sziveinkben, hogy ezentúl tiszta papi szívvel, önfeláldozó lélekkel és teljes akarattal egyedül szent hivatásunk­nak éljünk. A mi Urunk Jézus Krisztus­nak malasztja pedig legyen velünk, erő­sítse meg jó szándékunkat, tegye termé­kennyé ezen közös lelkigyakorlatunkat az Ő szent Neve dicsőségére, lelkünk épülé­sére és híveink lelki üdvösségére. Tisztelendő Testvérek! Ez a kegyel­mes főpásztor üdvözlete hozzátok. Méltó az Ő nemesen érző főpapi szivéhez, méltó a mi szent hivatásunkhoz. Most már egye­dül rajtunk áll, hogy az ezen üdvözletben foglalt jó kívánságok rajtunk teljesedésbe menjenek. Az alkalom azok megvalósítá­sára készen áll, az eszközök sem hiányoz­nak. Lelki vezéreink, kik rendfőnökük kijelölésére szívesek voltak hozzánk fá­radni, tapasztalt férfiak ezen a téren: tanulékony elmével, készséges akarattal hallgassunk szavaikra, kövessük intel­meiket. De ez magában véve nem elég. Ne­künk is közre kell működnünk. A mi rész­vételünk, a mi szellemi munkánk, a mi elmélyedésünk nélkül ájtatoskodásunk meddő maradna.

Next

/
Thumbnails
Contents