Circulares literae dioecesanae anno 1906 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XV.

138

felburjánzott, tépjétek ki határozottan és erős kézzel. Ezeket bízva lelkiismeretetekre, kérjük Istentől számotokra az okosság és a szükséges erősség lelkületét. És erre a czélra szivünk bensejóből adjuk reátok az apostoli áldást.

Kelt Rómában Sz. Péternél, 1906. julius 28., pápaságunk harmadik évében.

PIUS PP. X.

Nr. 4834.

De asservatis diebus 27-31 Aug. exercitiis sacris.

Magnae mihi consolationi fuere exercitia sacra cleri diebus 27—31 Augusti magistris Joanne Schlick et Ignatio Hőnyik patribus Soc. Jesu, in Seminario Strigoniensi asservata. Copiosissima certo coelestium gratiarum benedictio irrigavit in hac sacra solitudine corda sacerdotum archidioecesis meae haud exiguo numero convenientium. Intime mihi persuasum est fructus vitae a Spiritu Sancto in servis ac instrumentis suis hac occasione productos magnopere profuturos esse multitudini fidelium juxta illud Prophetae (Jer. 31, 12.): Et venient et laudabunt in monte Sion, et confluent ad bona Domini, eritque anima eorum quasi hortus irriguus.

Illustrissimus ac Revdssmus Dnus Ep- pus cons, et Vicarius Generalis Ludovicus Rajner nomine meo hisce aureis sane verbis auspicatus est sacra exercitia :

Tisztelendő Testvérek!

Mély megindultság fog rajtam erőt, valahányszor az apostolok első kiküldetéséről szóló részt olvasom az evangéliumokban. Mai összejövetelünk pedig épen bizonyos alkalomszerüséget, érdekességet kölcsönöz annak. 0 Eminencziájának, kegyelmes főpásztorunknak a papság lelki- gyakorlataira vonatkozó fenkölt körlevele különös módon hozza emlékezetünkbe ezen

nevezetes eseményt. Abból indul ki s arra alapítja rendelkezéseinek érdemét.

Az esemény valóban megható. Az Ur Jézus egybegyűjti tizenkét tanítványát, hatalmat ad nekik a tisztátalan lelkekhez (Máté 10. 1.) elküldi őket Izrael házának elveszett juhaihoz (u. o. 6.), hogy hirdessék a mennyek országának elközclgését, gyógyítsák a betegeket, támaszszák fel a halottakat, tisztítsák meg a poklosokat, űzzék ki az ördögöket (u. o. 7. 8.), s mielőtt elbocsátaná őket, aranytanácsokat ad nekik, részletes utasítással látja el őket, miként viselkedjenek apostoli műn- kájok végzése közben, (u. o. 9. kk.)

Az evangéliumi maghintés első nagyobbszabású tevékenységét látom ezen eseményben.

Az apostolok elszéledónek. Kiküldetésük nem volt eredmény nélkül. Visszatérvén egybegyülének Jézushoz és részletesen elbeszélőnek neki mindeneket, a miket cselekedtek és tanítottak, (Márk, 6. 30.) Ekkor az Ur Jézus meghallgatván jelentéseiket, igy szóla hozzájok: ..Jertek külön egy puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé.“ (u. o. 31.)

Lehetetlen, hogy valakit meg ne hasson az a gyöngéd figyelem és szeretet, melylyel az Ur Jézus az evangéliumi maghintés közben elfáradt munkásainak pihenéséről gondoskodott.

Tisztelendő Testvérek! Az apostolok ezen kiküldetésének mi is részesei vagyunk. Nekünk is osztályrészül jutott keresni a tévelygő juhokat, hirdetni a mennyek országának elközelgését, fölvilágosítani az elméket, irányítani a sziveket, gyógyítani a lelki betegeket, fölrázni halotti álmukból a bűnösöket, s az Ur Jézus szontsé- ges vérével tisztára mosni s a visszaeséstől megóvni őket.