Circulares literae dioecesanae anno 1905 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
III.
17 451. sz. Községi pótadó a róm. kath. templom és a mise-alapit- ványok terhére. 23. §-ának megfelelően 3276 kor. illeti meg; minthogy másfelől a panaszos egyházközség a segély fölemelése iránt S. város tanácsához intézett kérvényét a rajta látható iktatási bélyegző szerint 1902. jan. hó 27-ón adta be a városnak, tehát csak a rá következő 1903. évi költségvetésében volt volna módjában a fedezetről gondoskodni, jelen Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. 401/1904. Pozsony vármegye közigazgatási bizottsága. A közigazgatási bizottság A . . . . község képviselő-testületének 50/1904. sz. a. hozott véghatározatát, mely szerint K. D. ottani plébánost abbeli kéretével, hogy a templom tulajdonát képező szántóföldek és a mise-alapitványok kamatjövedelme után kivetett községi pótadó leírassák, elutasította és a jelzett adót törvényes alapon állónak mondotta ki: az érdekelt fél által a törvényes határidőn belül közbetett fellebbezés folytán felülvizsgálván, az első fokú határozat megváltoztatása mellett elrendeh, hogy az A . . . . községi 2. sz. kataszteri birtok- ivben a római kath. templom nevén vezetett 1042/2 és 1140 kát. helyr. sz. ingatlanokra, az 1902. és 1903. évben, úgyszintén az a .........mise-alapitványok k amatjövedelmének 3/é részére ugyanezen években kivetett községi pótadó töröltessék, illetőleg az említett földeket és a mise-alapitványi kamatok 3A részét pótadó viselésének terhe alól a bizottság menteseknek mondja, mert a bemutatott egyházhatósági bizonyítvány 10. pontja szerint a templom szántójának és rétjének jövedelme, tekintettel a csekély javadalmazásra ; a mise-alapitványok kamathozadékának 3/4 része pedig rendelteiésénél és természeténél fogva a lelkész évi javadalmának kiegészítő részét képezi, mint ilyen pedig az 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-a alapján községi pótadóval meg nem róható. Miről a bizottság A ... . község elöljáróságát és a fellebbező plébánost értesíteni rendeli. Bártól elnök. Mivel az újabb állami törvények különös jogviszonyokat hoztak létre, az alábbi, eseteket a ft. papság figyelmébe ajánlom. 1. Vájjon a katholikus vallásról a nazarenizmusra áttért szülők polgári hatóság lítján kényszerithetők-e arra, hogy újszülött gyermekeiket a katholikus vallás szertartásai szerint megkereszteltessék ? Ezen kérdést állami törvények szempontjából tekintve: igaz ugyan, hogy a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895: XXIII. t.-cz. 27. §-a szerint minden gyermek valamely vallásban nevelendő még akkor is, ha szülei nem tartoznak egyik bevett valláshoz sem, hanem jogérvényesen „felekezetnélküliek“ volnának; ha pedig jogérvényesen ki nem léptek volna valamely vallásból s igy a ténylegesen elhagyott vallás híveinek tartatnak, akkor meg éppenséggel meg is van határozva az 1868 : Lili. t.-cz.-ben, s a gyermekek vallásáról szóló 1894: XXXII. t.-cz.-ben, hogy az ily szülőktől származott gyermekek melyik vallásban nevelendők; mind- azáltal a törvényben arra nézve intézkedés nincs, hogy a gyermekek vallásos nevelése mily szertartás szerint kell hogy kezdetét vegye. Csak annyit biztosit az 1895: XLIII. t.-cz. 27. §-ának utolsó bekezdése s az e törvényre vonatkozó 1896. é. 56. V. K. M. ein. sz. miniszteri rendelet III. fej. 22. és 26. §-a, hogy még a 343. sz. Nazarenusok gyermekeiről.
