Circulares literae dioecesanae anno 1905 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
III.
18 jogérvényesen felekezetnélküli szülőknek gyermekei is a bevett vagy törvényesen elismert vallások valamelyikében fognak neveltetni (ha máskép nem, hát gyám- hatósági határozat szerint) tanköteles korukban; illetve születési anyakönyvükben valamilyen vallásának okvetlenül jelez- tetni fognak legkésőbb tanköteles korukban. így állván a dolog, hatóságilag nem kényszeríthetők a nazarenus szülők, hogy gyermekeiket megkereszteltessék, ha mindjárt jogszerüleg katholikusoknak tekintendők is — a polgári fórumok előtt — úgy a szülők, mint a gyermek. Ha pedig egyházjogi szempontból tekintjük a kérdést: be kell vallanunk, hogy nem mindig használna, ha a naza- renusok polgárikig kényszeríthetők is volnának is gyermekeik megkereszteltetésére. A még eszük használatával nem biró gyermekeket ugyanis nem minden esetben szabad megkeresztelnünk, hanem csak akkor, ha elfogadható (probabilis) reményünk van az iránt, hogy majdan katho- likus módon fognak neveltetni. Pedig hogy ezen remény valamely adott esetben fönforog-e, az attól függ, miként fogják a szülők az előbb idézett állami törvényekben biztosított jogaikat gyakorolni. Mindezeknél fogva, ha a nazarénus szülők polgárjogilag katholikusoknak tekintendők s gyermeküket megkereszteltetni nem akarják: akkor türelemmel várnia kell a lelkésznek, mígnem a gyermek eszének használatával élni kezd; de ekkor azután a gyermek kellő oktatásban részesítendő s ha a szent keresztséget kéri, meg kell őt keresztelni — a szülők akarata ellenére is. Ugyanezt kell tenni a gyermek kívánságára még akkor is, ha a nazarénus szülők polgárilag „felekezet- j nélküliek“, de a gyermek apostasiájának i súlyos veszedelme fönn nem forog (pl. a rokonság katholikus, a gyermek katholikus iskolába jár, a gyámhatóság katholikusnak lenni határozza a gyermeket stb.), minek megítélése az Egyházmegyei Hatóságtól ! kérendő. 2. Egy házaspárnak, akik közül az atya katholikus, az anya pedig a nazarénus szektához tért át, fiúgyermeke születvén, az atya meg akarja ezt mint csecsemőt kereszteltelni, az anya azonban ebbe beleegyezni nem akar. Mi ez esetben ' a teendő ? Polgárjogi szempontból semmi nehézség sincsen a keresztelés ellen. A fiú ugyanis katholikusnak tekintendő, katholikus módon nevelendő a fenti törvények szerint. Egyházjogi szempontból szintén nincs semmi akadálya a hú megkeresztelésének; mivel az apa akaratában s az állami tör- ! vényekben ezen hú katholikus neveltetése eléggé biztosítva van. 3. Katholikusból nazarénussá lett szülő kereszteletlen gyermekét eltemetheti-e a lelkész, vagy kénytelen-e elte: metni a szülők kívánságára ? Az egyház törvénye tiltja a kereszteletlen gyermekek eltemetését. Másrészt pedig a szülők követelését polgári törvények sem támogatják. Az egyházi szertartást tehát föltétlenül és aggodalom nélkül meg kell tagadni. Datum Budapestini 8. Februarii 1905. Claudius Card. AEppus.
