Circulares literae dioecesanae anno 1905 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
III.
16 fenforogni s a kérelmet újabb segély megállapítására irányzottnak tekinti ; ezt pedig a város nem teljesítheti: mert ez a többi hitfelekezeti népiskola segélyének a felemelését vonná maga után, a mit a város anyagi viszonyai meg nem engednek. A panaszbeli követelés czimének ez a kettős megkülönböztetése a segélyezés vitás kérdésének érdemi elbírálása szempontjából voltaképen nem bir semmi jelentőséggel ; mert ebben a tekintetben az 1868. évi Lili. t.-cz. 23. §-a az irányadó, melynek rendelkezése szerint az a város, mely házi pénztárából felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ottan létező vallásfelekezetet köteles részesíteni. A panaszos egyházközség panasziratában tételenkint mutatta ki azokat az összegeket, melyeket S. város az ág. hi tv. evang. egyházközségnek nyújt iskolai segélyek czimén, s a város a tárgyalt panasz ellenében ehhez a bírósághoz benyújtott vádiratában egyetlen tétel, az ipariskola évi 800 korona segélye ellenében emel kifogást azzal a helyes indokolással, hogy ez az iskola községi jellegű lévén, tévesen soroztatott a város által segélyezett felekezeti intézetek közé. Miután pedig ezt a kifogást a panaszos egyházközség megjegyzés nélkül hagyta, meg nem czáfolta; az általa kitüntetett 14,145 korona 68 fillérből az imént említett 800 korona levonatván: évi 13,345 korona 68 fillérben helyesbítendő, illetve állapítandó meg az az összeg, melyet S. város házi pénztárából a helybeli ág. hitv. egyháznak juttat iskolai segélyek czimén. De ezen segélyek egybefoglalása ellen is elvi alapon kifogást emel a város említett vádiratában, akként érvelvén, hogy ezek a segélyek különböző fokozatú iskolák között oszolI ván meg, melyeket az ág. hitv. evang. egyházközség, saját hívei hozzájárulásával tart fenn; a róm. kath. egyházközségnek pedig csak egyetlen elemi népiskolája lévén, a város pénztárából az amannak juttatott anyagi támogatás arányában való részesedésre jogos igénye nincsen. A bíróság ezt az érvelést, illetve kifogást helytállónak el nem ismerheti; mert az 1868. évi Lili. t.-czikknek fentebb már idézett rendelkezése csak általánosságban iskolai segélyről és ennek megfelelő igazságos arányról szól; tehát az a ténykörülmény, hogy milyen és hány felekezeti jellegű iskola fentartása czimén segélyez a község, illetve a város valamely vallásfelekezetet, a más vallásfelekezet által arányossági alapon támasztott igény elbírálásánál teljesen közömbös. És el nem fogadhatja ezt az érvelést a bíróság még azért sem: mert ennek az elvi álláspont- j nak az elfogadása végeredményében oda : vezetne, hogy olyan község, mely különböző iskolákat fentartó egy vallásfelekezetet kíván a lehető leghatékonyabban segélyezni, az ezen kedvezményre való törvényszerű igények érvényesítésétől a kebelében fennálló más felekezeteket végkép elzárhatná. Minthogy pedig S. város vádiratában foglalt, fentebb már ismertetett azon fejtegetésének, mintha a panaszos egyházközség segélye 1873-ban végleg és megmásithatatlanul állapíttatott volna meg, jogi alapja nincs s azt a hitközségtől, mihelyt az ág. hitv. evangélikus egyház anyagi támogatását megszünteti, bármikor el is vonhatja; minthogy a 13,345 koronában a város által is elismert községi segélyből az ág. hitv. ev. egyház 5149 hívére fejenkint 2 kor. 59 fillér esik, mihez képest az 1265 lélekszámból álló róm. kath. hitközséget az 1868. évi Lili. t.-cz.
