Circulares literae dioecesanae anno 1905 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVII.

És minthogy ennek a törvénynek rendelkezései még most sem hatották át a hazai társadalom összes rétegeit, addig is, amig a népoktatási törvényeknek égetően szükséges revíziója megtörténhetik, állásomból kifolyó kötelességemnek tartom, tisztán a létező törvények alapján, mindazon rendelkezéseket és intézkedéseket megtenni, a melyeknek szigorú és lelki- ismeretes végrehajtásától remélhetem, hogy a magyar nyelv az összes nem magyar tannyelvű elemi népiskolákban olyan sikerrel fog taníttatni, hogy az elemi népiskolából kikerült növendékek a magyar nyelvet annyira elsajátítsák, hogy életviszonyaiknak megfelelően gondolataikat magyarul helyesen ki tudják fejezni, továbbá tanuljanak magyarul folyékonyan olvasni, írni és számolni.

Ezen rendeletemmel tehát nincs egyéb czélom, mint amelyet már az 1879-ik évi XVIII. t.-cz. kifejez, t. i. az, hogy a népoktatási tanintézetek minden állampolgárának kellő módot nyújtsanak arra, hogy a magyar nyelvet, mint az állam nyelvét elsajátítsák. Ennélfogva az elemi népiskolai magyar nyelvtanítás sikere érdekében elrendelendőnek találom a következőket :

1. A magyar nyelv tanításának előfeltételei.

A kellő tanítási eredmény első föltétele, hogy a tanköteles gyermekek az egész szorgalmi időn át rendesen járjanak iskolába és hogy a legszükségesebb tankönyvekkel el legyenek látva. Eziránt az 1876. VI. t.-cz. 30. §-a alapján a köz- igazgatási bizottságokhoz egyidejűleg rendeletet intéztem. Tanfelügyelő úrnak e tekintetben az a feladata, hogy még a tanév megnyílta előtt úgy a tankötelezettségnek kellő érvényre emelése, mint a szükséges magyar tankönyvek és írószerek beszerzése iránt a közigazgatási bizottság- élé megfelelő határozati javaslatot terjesz- szen.

2. Tan- és óraterv.

Az 1879. évi XVIII. t.-cz. 4. §-a szerint a magyar nyelv tanítását a községi népiskolákban a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter külön rendeletben szabályozza. Ezen szabályrendeletet az óraszámra nézve, népiskolai tantervűk megállapításánál a felekezeti hatóságok is kötelesek szem előtt tartani.

Ez alapon az 1879. évi XVIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1879. évi 17.284. szám alatt kiadott Utasítás megállapította a nem-magyar ajkú népiskolák tantervét, hivatali elődöm pedig 1902. évi 30.333. számú körrendeletében olykép szabályozta az óraszámot, hogy az egy tanítóval biró (osztatlan) népiskolában a magyar beszéd tanítására heti 9 óra, anya- és magyar nyelven való irás és olvasás tanítására heti 8 óra fordítandó. Ugyanezen tantárgyakra a két tanítóval biró iskolában heti 15, illetve 13 ; — a három tanítóval biró iskolában 17, illetve 19; — a négy tanítóval biró iskolában 20, illetve 25 ; az öt tanítóval biró iskolában 18, illetve 24; — végre a hat tanítóval biró iskolában 18, illetve 24 óra fordítandó hetenkint. Az anya- és magyar nyelven való irás és olvasás tanítására kitűzött heti óraszámok fele múlhatatlanul a magyar irás és olvasás tanítására fordítandó, mert csak igy biztosítható azon tanítási czél, melyet a törvény megjelöl.

Tanfelügyelő ur tehát ezen törvényes rendelkezések alapján a nem magyaar tannyelvű községi elemi népiskoláktól szigorúan követelje meg, hogy ezekben az 1879. évi 17.284. szám alatt kiadott tan