Circulares literae dioecesanae anno 1904 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XVIII.
209 hetö napon az istenitisztelet után iskolai ünnepélyt rendezzenek, szavalattal, beszéddel és énekkel a — bold, szent Szűz, Magyar- ország Nagyasszonyának tiszteletére, hogy őseink ragaszkodását, kegyeletét égi Patro- nánk iránt a gyermekek szivébe véssük s őket a sz. Szűz gyakorlati tiszteletére serkentsük.1 Nr. 4269. Eminentiss. Arcbipraesul gratias agit pro votis occasione diei onomastici sibi a Clero oblatis. Non sine animi solatio et sincero cordis gaudio excepimus vota Venerabilis Cleri recurrente coelestis Nostri Patroni festivitate Nobis oblata, qua pignus et indicia erga nos venerationis atque adhaesionis, quibus dilecti in Christo Fratres semper eminuere. Maxima sollicitudine ac benevolentia pari prosequentes labores concreditorum vigilantiae Nostrae pastorum, auspicatissima hac occasione, qua grates pro votis Nobis oblatis rependimus, libentissime testamur paternos Nostros erga Vos, Venerabiles Fratres, affectus, unaque intime precamur, ut conatus fatigiaque Vestra ad animarum salutem tum temporalem tum aeternam promovendam et gloriam Dei augendam directa exoptatum sortiantur effectum. vota haud semel sunt delata, ut precibus, quae iussu s. m. Leonis XIII. post privatam missae celebrationem persolvi solent, ter addi possit sequens invocatio: „Cor Jesu sacratissimum, miserere nobis“, aliqua tributa indulgentia Sacerdoti ceterisque una cum eo illam devote recitantibus. Porro Sanctitas Sua, cui ob excultam vel a primis annis pietatem singularem, nihil potius est atque optatius, quam ut gentium religio magis magisque in dies augeatur erga sanctissimum Cor Jesu, in quo omnium gratiarum thesauri sunt reconditi, postulationibus perlibenter annuere duxit; ac proinde universis e christiano populo, qui una cum ipso Sacerdote, post privatam Missae celebrationem precibus iam indictis praefatam invocationem addiderint, indulgentiam septem annorum totidemque quadragenarum defunctis quoque applicabilem, benigne elargiri dignata est. Contrariis non obstantibus quibuscumque. Datum Romae ex Secretaria S. C. Indulgentiis Sacrisque Reliquiis praepositae die 17 Iunii 1904. A. Card. Tripepi, Praef. t D. Panici, Archiep. Laodicen., Secret. L. f S. Nr. 4142. Indulgentia conceditur recitantibus invocationem „Cor Jesu Sae ratissimum, miserere nobis.“ URBIS ET ORBIS. Quo ferventius Cbristifideles, hac praesertim temporum acerbitate, ad Sacratissimum Cor Jesu confugiant, Eique laudis et . placationis obsequia indesinenter depromere, divinamque miserationem implorare contendant, SSmo Dno N. Pio Pp. X. supplicia 1 Az ünnepély rendezésénél jó szolgálatot teljesíthetnek a Szent-István-Társulatnak ezen czélból közrebocsátott kiadványai: A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. Irta Virág Ferencz. Ára 6 fillér. — Vezérkönyveeske a Szeplőtelen Fogantatás hitczikkelye félszázados jubileumának megülésére. A Szent-István-Társulat megbízásából összeállította Erdősi Károly, a Szent-Sziv-Zárda házi lelkésze, az Országos Központi Kath. Legényegyesület II. elnöke. Ára 30 fillér. Ab hac S. Congregatione Indulgentiis Sacrisque Reliquiis praeposita, quoad Decretum Urbis et Orbis diei 17. Iunii 1904. quo concedebantur Indulgentiae pro invocatione „Cor Iesu Sacratissimum, miserere nobis“, quaesitum est: I. An ad lucrandas Indulgentias sufficiat, ut Sacerdos dicat tantum „ Cor Iesu Sacratissimum,“ et populus respondeat „miserere nobis?“ II. An eiusdem invocationis recitatio, addenda precibus iam indictis post Missae celebrationem, sit obligatoria? INT. 42ÜU. Dubia quoad invocationem „Cor Jesu Sacratissimum, miserere nobis.“
