Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

V.

rosz-szab-hak, köny-nyez, a megtör-tén-tet nem lehet meg nem tör-tént-té ten-ni.

3. Minden magánhangzó átvihető a következő sorba, ha új szótagot kezd vagy ha maga tesz külön szótagot : mi-e-ink, ti-e-i-tek (tehát ti-eitek v. tie-itek.)

A kétszótagú összetételeket csakis az összetétel elemei szerint osztjuk szét p. vagy-is, még-is, meg-int vkit (ellenben me-gint = ismét), csend-őr (ellenben zsan-dár), hol-ott. — Természetes, hogy a hosszabb összetételeket több helyen is meg lehet szakítani: név-e-lő, kard-él-re, ab-lak-ü-veg.

Nagy kezdőbetű.

18. §. Nagy betűvel írjuk a szót :

1. A beszéd elején. így kezdjük meg a címet, fejezetet, szakaszt stb., versekben a verssort. (Hiba tehát már csak azért is névjegyen kis betűvel : szegedi Kis István, ócskái Ocskay Péter e h. Szegedi Kis István, Ócskái Ocskay Péter.)

2. Pont, fölkiáltó és kérdőjel után, ha ezek a jelek a mondat végét jelölik. (Fölkiáltó vagy kérdő idézet után az idéző mondatot kis betűvel kezdjük, p. „Ne moccanj !“ igy kiáltottam rá a gyermekre. Szintén kis betűt szoktunk alkalmazni az indulatszók és megszólítások után, kivéve a levél elejét; (1. alább a fölkiáltójelnél.)

3. Kettőspont után, mikor idézet követi; p. Végszava ez volt: „Emlékezzél meg gyermekeimről !“ — Nincs szükség nagy betűre az idézetekben sem, ha az idézet az idéző mondattal szorosabb kapcsolatban van ; p. A közmondás is azt tarja, hogy : lassan járj, tovább érsz.

4. Nagy betűvel írjuk a tulajdonneveket. így :

A személyi tulajdonneveket (köztük a nemesi előneveket is): Kovács Pál, Csokonai Vitéz Mihály, Csikszentkirályi és Kraszna- horkai Andrássy Gyula gráf (nem pedig: Csokonai Vitéz Mihály, baráti Szabá Dávid), — a Habsburg család stb. —■ Ide számítjuk a személyesítéseket : Szerelem, Halál; Hadúr, Ármány; továbbá az állandó jelzőket : Szent István király, Nagy Lajos.

Földrajzi tulajdonnevek : Észak-Amerika, Dél-Amerika, Dél-Franciaország, (de a déli Franciaország), az Alföld, a Csallóköz, a Víziváros, a Fekete-tenger, a Tiszapart, a Dunántúl, a Sashegy. így az összes utcanevek, akár tulajdonnév, akár köznév az előtagjuk : az Andrássy-út, a Király-utca, a Váci-kőrút(& melléknevekben különbséget teszünk: Andrássy-uti, de királyutcai, váciutcai.)

Az intézetek, hivatalok nevét is nagy betűvel írjuk, ha egy bizonyos intézet tulajdonnevéül szolgálnak : a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház; az Aradi m. kir. állami gimnázium, a Szívutcai fővárosi elemi népiskola (mint egy-egy intézet hivatalos neve; de p. nincs ott múzeum, akadémia; a pozsonyi középiskolák.) — Szintúgy a könyvek, a színdarabok, hírlapok stb. címét: a Nyelvtörténeti Szótár, a Magyar Nyelvőr, a Pesti Napló, a Falu rossza.

Jegyzetek. 1. Kötőjellel írjuk, hogy ne kelljen kis betűvel Írni: a Tiszti-szabályozás, Pasteur-szürő stb. (De kis betűvel dunaviz, tiszavirág.)

2. A tulajdonnevekből képezett mellékneveket kis betűvel írjuk : pestmegyei, budapesti, továbbá remb- randti stb. Ha összetettek s előtagjuk személynév, akkor kötőjellel s nagy betűvel: az Andrássy-úti fasor, az Irányi-féle törvényjavaslat. (Kötőjellel s kis betűvel az ilyen párosakat: a temesvár-orsovai-vasút, a duna-tiszai nyelvjárás.)

3. Kis betűvel kezdjük a hónapok, a napok és ünnepek nevét: március, hétfő, husvét. Továbbá a népek és felekezetek nevét: gótok, ruténok, perzsák; kálvinisták, ariánusok. fläge lián sok. hugenották.

5. Az egy Isten nevét nagy betűvel írjuk (holott kis betűvel írjuk: ál isteneket ne imádj stb.) Nagy betűvel írjuk az ilyeneket is : az Úr, a Mindenható, a Megváltó.

6. Folyamodványokban és levelekben a tiszteletnek egyik külső jele, hogy a megszólítás szavait nagy betűvel kezdjük: Császári és Apostoli Királyi Fölség ! Nagy méltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram ! S így a szövegben is : Fölsé- ged, Nagyságod; ha Nagysád megengedné; akkor Kegyedet is értesítem stb.—[De bizalmasabb levelekben, rokonokkal s jó ismerősökkel szemben erre nincs szükség, tehát így Írunk: Kedves bátyám! Tisztelt barátom! ha kegyed is így akarja stb. És elbeszélésekben, színmüvekben is: kegyed, ön.

írásjelek.

19. §. Az írásjelek vagy szünetjelek részint arra valók, hogy a mondatok szerkezetét világo6