Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XX.
186 közt lefolytatott házassági bontó pernek iratait és ezekből megállapította, hogy a kiskorú S. J. felperes és II. rendű alperes közt létrejött házasság fennállásának tartama alatt született; a kihallgatott tanuk vallomásaiból pedig a kir. törvényszék megállapította, hogy a felperesnek az a kereseti állítása, miszerint felperes I. nevű gyermekének születését megelőzőleg egy idegen férfiúval állandó nemi viszonyt folytatott és hogy a törvényes férjétől való különélés tartama alatt férjével nem érintkezett, még valószínűsítést sem nyert. És végül megállapítja a kir. törvényszék, hogy a házasfelek különélése alatt a felperes Drávatamásiban, tehát Soinogymegyében, II. rendű alperes pedig a szomszédos Baranya- megyében fekvő Mohácson laktak, mely helyeknek egymástól való távolsága sem zárja ki a házastársaknak egymással való érintkezésének lehetőségét. Törvény szerint a házasság tartama alatt született gyermek a törvényes férjtől származónak vélelmeztetik és a ki ennek a vélelemnek az ellenkezőjét állítja, az bizonyítani tartozik, hogy a gyermek anyja a férjétől való különélés tartama alatt férjével nem érintkezett és nem érintkezhetett. Minthogy pedig a felperes által hivatkozott tanuk erre nézve bizonyítékot nem szolgáltattak, ennek hiányában pedig a pergondnoknak a törvény - telenitésbe való beleegyezése bírói figyelembe még abban az esetben sem jöhetne, ha a felperes által állított az a körülmény, hogy a törvénytelenitendö gyermek születését megelőzőleg egy éven át egy idegen férfiúval a felperes állandóan nemi viszonyt folytatott, bizonyítást nyert volna: mindezeknél fogva a kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította és öt a kérelmére kirendelt pergondnoknak járó díjnak megfizetésére kötelezte. A pécsi kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Tekintve, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a gyermek születésének törvényességét első sorban a férj, azután pedig csupán az támadhatja meg, a kinek a gyermek születésének törvénytelenségétől avagy törvényességétől valamely jogi érdeke függ; tekintve továbbá, hogy az itt törvénytelen születésűnek kimondani kért gyermek törvényességét az apa keresettel meg nem támadta, felperes pedig oly érdekeltnek, mint a kinek valamely joga a törvénytelenittetni kért kiskorú születésének törvényességétől függne, nem tekinthető, azért az elsöbiróság ítéletét, a kir. ítélőtábla helybenhagyandónak találta. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A törvényes születés kétségbe vonásának s illetően megtámadásának joga ennek életében nem első sorban, hanem egyedül és kizáróan a férjet s csak halála után illeti meg azokat az örökösöket, kik a törvényes születés fentartásával jogaikban csorbát szenvednének. A fenforgó esetben felperes mint anya támadván meg gyermekének a S. L.-val fennállott házasság tartama alatt született S. I. elsőrendű alperesnek törvényes születését, S. L. a férj pedig, a jelen perben másodrendű alperes, még életben lévén, nyilvánvaló, hogy felperest az a jog nem illeti meg, ugyanazért felperest keresetével kereseti jog hiánya miatt elutasítani s illetőleg a másodbiróság Ítéletét az itt felhozott okból helybenhagyni kellett. (1902. évi november 5-én 4793. sz.). Nincs oly jogszabály, sem oly bírói gyakorlat elfogadva, mely szerint a házassági perben hozott ágytól és asztaltól való 4168. sz. Házassági Ítélet kézbesítése.
