Circulares literae dioecesanae anno 1903 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XX.
185 4166. sz Elhagyott gyermekek állami gondozása. ros falai között egy bizottság, amely minden a b. Szűzre vonatkozó munkát, legyen az nagy vagy kicsiny, szívesen elfogad, sőt kér. A bizottság, amely Buri Antal elnöklete alatt működik, Rómába (Via Torre Argentina 76.) kéri a küldeményeket és csak azt jegyzi meg, hogy a munkák kötve legyenek. Kérem a ft. papságot, hogy ez ügyet felkarolni és netáni, a b. Szűzre vonatkozóag kiadott munkáit a bizottságnak megküldeni szíveskedjék. A hét éven felüli elhagyott gyermekeknek az állami gyermekmenhe- lyekben gondozása és gondozási költségei. A m. kir. belügyminister 1903. évi 98,048. sz. határozata. A község által a '222 korona megfizetése ellen felhozott indokok figyelembe nem jöhetnek. Ugyanis már az 1901. évi XXI. t.-cz. akként rendelkezett, hogy: „az állami gyermekmenhelybe felvett gyermekek, amennyiben 7-ik életévük betöltésekor törvényhatósági vagy magán-ár- vaházban, avagy valamely más jótékony intézetben vagy egyesületnél el nem helyezhetők, 15 éves korukig az állami gyermek- menhely kötelékében maradnak.“ Így tehát a gyermek 7 éves kora után' is jogosan tartatott az állami gyermekmenhely kötelékében. A felmerült költségek azonban az idézett törvény 3. §-a alapján az illetőségi községet terhelik. Megjegyzem, hogy Czim intézkedésének az a része, hogy „7 éves korán túl az elhagyott gyermeket illetőségi községe tartozik gondoztatni“, téves. A Gyv. Sz. 12. §-a szerint: „Az állami gyermekmenhely azon intézmény, a melynek kötelékében az állam gondozza az összes elhagyott gyermekeket 15-ik életévük betöltéséig.“ Csak a költségek terhelik az illetőségi községet. (1901. évi XXI. t.-cz. 3. §. és Gyv. Sz. 55. §.). A törvényes születés kétségbe vonásának s illetően megtámadásának joga ennek életében nem első sorban, hanem egyedül és kizáróan a férjet és csak halála után illeti meg azokat az örökösöket, kik a törvényes születés fentar- tásával jogaikban csorbát szenvednének. Az anyát az a jog' nem illeti meg. A kaposvári kir. törvényszék: A kir. törvényszék a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felperes gyermekének az 1896. évi deczember 13-án született I. nevű fiúnak törvénytelenné kimondását azért kérte, mert felperes férjétől már 1892. évi május hó 2-ika óta különválva él, azzal ezen időtől kezdve nemileg nem közösült és nem is érintkezett, hanem Drávatamásiban hosszabb időn keresztül és különösen a gyermek születése előtt egy éven át egy K. J. nevű idegen férfiúval szerelmi és nemi viszonyt folytatott és ezen nemi viszonyból született az I. nevű gyermek, aki tehát nem a felperes törvényes férjétől származik, hanem törvénytelen. Állította továbbá a felperes, hogy a férjével kötött házassága időközben felbontatott és kérte állításainak bizonyithatása végett a megnevezett tanukat kihallgatni és a vonatkozó per iratait beszerezni. A gyámhatóság által kirendelt pergondnok nem vonta kétségbe a felperes állításainak valóságát és nem ellenezte, hogy kk. S. J. törvénytelen származásúnak nyilvánít* tassék. S. L. II. rendű alperes törvényszerűen történt idéztetése daczára nem jelent meg a per felvételére kitűzött határidőben és ezt a mulasztását utóbb sem igazolta. A kir. törvényszék beszerezte a felperes és férje 4167. sz. Törvényes születés kétségbe vonása.
