Circulares literae dioecesanae anno 1901 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XVIII.

145 hajtása végett az illetékes egyházi ható­ság által hozzá intézett megkeresés folytán a nevezett ellen foganatosított végrehaj­tás képezi feladatát, avagy pedig, ha a végrehajtás stádiumában netán valamely tör­vényellenességet látna fennforogni, csakis az annak orvoslása czéljából szükséges lépé­seknek illetékes utón való megtételére lehet hivatva, az azonban sem Csikvármegye al­ispánjának 1893. évi május hó 31-röl 425. szám alatt tett felterjesztésében, sem a tör­vényhatósági bizottságnak 1893. évi szep­tember 30-án 2376. szám alatt hozott ha­tározatában nem is állittatik, hogy a püspöki hatóság által megerősített autonómiával biró Csíkszeredái róm. kath. egyháztanács a kepe­járandóságnak K. L. m. kir. erdömester ter­hére történt kivetésénél törvénytelenséget avagy szabálytalanságot követett volna el, vagy hogy az említett egyháztanács törvény- ellenes alapon működnék; s tekintve végre, hogy a vezetésem alatti ministeriumnak 1891. évi szeptember bő 11-röl 43750. szám alatt kelt rendelete szerint az 1872. évi 6. számú ministertanácsi határozat, melynek értelmé­ben az állami tisztviselők egyszerűen csakis a községi adónak tekintett iskolai adó fizetése alól mentetnek fel, az 1877. évi márczius hó 26-án tartott ministeri ta­nácsnak 3. szám alatt hozott határozata által oly világos értelmezést nyert, hogy az idézett 1872. évi ministertanácsi határozat az egyházi természetű adókat és a papbért illetőleg az állami tisztviselőkre és szolgákra, kiket e részben egyházi törvényeik kötnek, ki sem terjed, minélfogva K. L. m. kir. erdő- mesternek a reá kivetett hitfelekezeti adó ellen a fennebb érintett felekezeti fórumokon lehet és kell az orvoslást keresni, a mit azonban eddig tenni elmulasztott, ezeknél fogva kétségtelen, miszerint K. L. m. kir. erdömester a kepetörvény, valamint a fen­nebbi pontban hivatkozóit ministertanácsi határozat értelmében a terhére kivetett 9 forintnyi kepejárandóságot megfizetni tar­tozik, következésképen ezen ministerium által 1893. évi május hó 23-án 19025. szám alatt hozott határozat, mely szerint kimon­datott, hogy K. L. m. kir. erdömester köte­les a terhére kirótt 9 forint kepejárandóságot megfizetni, a kepetörvényen alapszik, ezen határozatot tehát továbbra is határozottan fentartom. Ezek alapján a vármegye alispánjának 1893. évi május hó 31-röl 425. szám alatt kelt előterjesztésében s illetve a nevezett vár­megye törvényhatósági bizottságának 1893. évi deczember hó 30-án 2387. szám alatt hozott határozatában foglalt azon kérelmét, hogy a fentebb említett 1893. évi 19025. számú határozatot visszavonjam, egyáltalán nem tekinthetem alaposnak s ennélfogva azt nem is teljesíthetem. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Buda­pesten, 1896. február 16-án. Wlassics.“ „2624—1900. szám. Méltóságos és fö- tisztelendö Gróf, Püspök ur! A K. Gy. Csíkszeredái lakos, vármegyei ellenőr kepetartozása ügyében 1898. már­czius hó 12-én 803. s ugyanazon év augusz­tus hó 11-én 3307. szám alatt kelt nagy­becsű felterjesztéseire vonatkozással a köz­lemények •/. alatti visszazárása mellett van szerencsém Méltóságodat tiszteletteljesen érte­síteni, hogy a szóbanforgó ügyben 227/1897., meg 206/1898. szám alatt hozott egyház­hatósági határozatokat ezennel jóváhagyom, K. Gy.-nek ezen határozatok ellen beadott folyamodását pedig elutasítom. Adu. évi julius hó 20-án 25187. szám alatt kelt s Méltóságodhoz intézett iratomban »Lényegileg analóg eset alkalmából szerencsém volt kijelenteni azokat az elveket, melyeket az ország erdélyi részeiben a parochialis 22

Next

/
Thumbnails
Contents