Circulares literae dioecesanae anno 1901 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
XIII.
105 A kiskorúakat érdeklő örök- befogadások körüli eljárás szabályai. 3751. sz. A belügyminister 1900. május 19-én 42,034. sz. a. kelt körrendeletével felhívta az összes közigazgatási bizottságokat, hogy az árvaszékeket a kiskorúakat érdeklő örökbefogadások körüli eljárás szabályainak pontos betartására utasítsák. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye árvaszéke a kérdéses szabályokat „örökbefogadási eljárás szabályai“ czim alatt külön munkálatba foglalván, erre a belügy- ministerrel egyetértöleg több pout alatt észrevételeket tett, melyeket a belügyminister 1901. évi 35,928. sz. a. közölt a vármegyével. Ezen tanulságos észrevételeket következőkben közöljük : 1. Az örökbefogadók és az örökbe- fogadandók között legalább 16 évi korkülönbségnek kell lenni. Magyarországnak az általános osztrák polgári törvénykönyv hatálya területén levő részeiben 18 év a korkülönbség. Az örökbefogadási szerződésbe nem veendő fel lényeges kellék gyanánt, hogy az örökbefogadó az örökbefogadandót házába és családjába veszi s rá családnevét átruházza. Mert erre vonatkozólag a szerződő feleknek akarata irányadó; a kiskorú gyermek ugyanis örökbefogadható a nélkül, hogy az örökbefogadók házába vagy családjába kerülne és örökbefogadó szüleinek családnevét sem köteles a szerződésbe foglalt külön megállapodás nélkül viselni; kivéve lia az örökbefogadók az osztrák polgári törvénykönyv hatálya területén rendes lakással bírnak, mely esetben a névátruházás kötelező (Optk. 182., 184. §.) Az örökbefo- gadandókat nem lehet az örökbefogadók összes vagyonának törvényes örökösévé tenni, mert az örökbefogadott gyermekek a törvényes gyermekeknél az örökösödés tekintetében több joggal nem bírnak, részükre tehát csupán csak a törvényes gyermekeket megillető törvényes örökösödési jog biztosítható. 2. Ha a benyújtott iratokból az tűnik ki, hogy a kiskorú más árvaszék gyámhatósága alá tartozik, az erre vonatkozó kérvény az illetékesnek mutatkozó árvaszékhez hivatalból átteendö. 3. Ha a törvényes képviselő ismeretlen helyen távol van, abból a czélból, hogy az illető kiskorú örökbefogadható legyen, nem szükséges, hogy az atyának atyai hatalma inegszüntettessék, az anya pedig a gyámságtól elmozdittassék, mert a szülő nem köteles gyermekét örökbe adni, még akkor sem, ha annak örökbefogadás utján jobb sorsot is biztosíthatna. Kivételt képez, ha az 1877. évi XX. t.-czikk 22. §-ának első, és 57. §-ának első s második bekezdésében felsorolt esetek valamelyike forog fenn. Ez utóbbi szabály áll akkor is, ha az atya a törvényes védelem szerint törvényes gyermekének örökbeadását pusztán csak azért tagadja meg, mert öt tőle számlázottnak el nem ismeri. 4. A névátruházás — kivéve az osztrák általános polgári törvénykönyv hatályának területén rendes lakással biró örökbefogadókat — nem kötelező. Ha az örökbefogadónak az örökbefogadottal azonos családneve van, a névátruházás iránt nem kell intézkedni. A mennyiben lelt (lelencz, talált) gyermeket fogadnak örökbe, a fentebb említett szabály az irányadó. 5. Az örökbefogadási szerződésben elégséges, ha csak az mondatik: örökbefogadó az örökbefogadandó részére „a törvényes örökösödési jogot biztosítja,“ a többi kiegészítő rendelkezésre a szerint, a mint van gyermek, vagy ilyen még várható, feltétlenül nincs szükség, habár azok ellen, ha a szerződésbe felvétetnek, kifogás nem tehető. Olyan esetekben, midőn az örökbefogadó az öröklési jogot csak vagyonának bizonyos hányadára szorítja, a szerződés nem szá-
