Circulares literae dioecesanae anno 1901 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae

XIII.

106 mithat kormányhatósági megerősítésre, még akkor sem, ha az örökbefogadó nagy vagyon­nal rendelkezik. Görög kath. lelkész aka­dálytalanul fogadhat örökbe, miután az ordi­natio előtt házasságot is köthet. 6. Ha a házastársak közül csak az egyik fogad örökbe, a szerződés érvényes­ségéhez a másiknak beleegyezése nem szük­séges. Ha az örökbefogadó az országnak azon részeiben lakik, hol az osztrák polgári törvénykönyv ideiglenes érvényben fentartva nincs, az örökbefogadásnak a gyermekte- lenség nem feltétele s tehát a mennyiben az örökbefogadónak gyermekei volnának, ezek részére ügygondnok kirendelésének szüksége fenn nem forog. 7. Az örökbefogadási szerződés gyám- hatósági jóváhagyása tárgyában hozott hatá­rozatnak jogerőre emelkedését még akkor is be kell várni, ha a felek egybehangzó akarata alapján a tiszti ügyész hozzájárulá­sával hozatott. 8. Az örökbefogadás tényének és az ezzel kapcsolatos névátruházásnak anya­könyvi kitüntetése iránt az árvaszék — hivatkozással az e tárgyban hozzá intézett igazságügyminiszteri rendeletre közvet­lenül fordul az illető anyakönyvvezetöhöz. 9. Magyarországnak azon részeiben, hol az osztrák polgári törvénykönyv ideig­lenes érvényben van, nem létezik jogszabály, mely a törvénytelen gyermeknek természe­tes atyja részéröl való örökbefogadását meg­tiltaná. Nem áll tehát, hogy törvénytelen gyermekekre nézve szülőik részéröl nem örökbefogadásnak, hanem törvényesitésnek vart helye. A m. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 5778. sz. határozata. A m. kir. közigaz­gatási bíróság ennek a panasznak részben helyet ád s a regale-kötvény 100 kor. értéke után kivetett illetékegyenértéket törlésbe ho­zatni rendeli, egyebekben pedig a panaszt elutasítja. Indokok: A regale-kötvény pana­szos egyház által eladatván, az ez után kivetett illetékegyenérték alap hiányában törlendő. Egyebekben azonban nem lehetett a panasznak helyet adni, mert az 1881. Az egyházak magtári tőkéje habár annak kamata taní­tói javadal­mazásra fordittatik, csak akkor mentes az illetékegyen­érték alul, ha e czélra íett alapítványok­ból keletke­zett. 3752. sz. évi XXVI. t.-cz. 24. §-ának e) pontja értel­mében az oktatási célra rendelt alapítványok ingóságai mentesek ugyan az illetékegyen­érték alul, panaszos egyház azonban nem igazolja, hogy magtári tökéje ilyen alapít­ványokból keletkezett, az a körülmény pedig, hogy ezen töke kamatait az egyház önként a tanítók javadalmazására fordítja, az ille­tékegyenérték alul való mentességre törvé­nyes igényt meg nem állapit. A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1900. évi 6532. sz. határozata. A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad, mert: ha mindjárt Gy. város közön­sége és nem annak képviselőtestülete kegyura is a gy—i r. kath. felső plébániának, a most említett plébánia elnyerése iránt benyújtott kérvény az illetékszabályok 51. díjtétele értelmében 1 kor. bélyeggel lett volna ellá­tandó, mivel Gy. városa hatósági jogokat gyakorol, miértis hatóság és nem magán- személy. 3753. sz. Városokhoz (községekhez) plébánia elnyerése iránt intézett folyamodvá­nyok bélyeg­kötelesek. Datum Budapestini, 4-a Septembris, a. D. 1901. Claudius Card., AEppus.

Next

/
Thumbnails
Contents