Circulares literae dioecesanae anno 1900 ad clerum archidioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Cardinale Vaszary principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae
IV.
883. sz. A vallást csak magyar állampolgárok születési anyakönyvébe jegyezheti be a polgári anyakönyvvezető. 905. sz. tásról való kölcsönös átlépés csak pápai engedetem mellett történhetik meg. A m. kir. belügyminiszternek 1898. évi aug. 28-án 87313. sz. a. kelt határozata. — A s-i anyakönyvi felügyelőnek. Czimed f. évi márczius 26-án 30. sz. a. kelt jelentésében utbaigazitásért fordult hozzám abból az alkalomból, hogy a m-i kerület anyakönyvvezetöje K. Károly és J. Teréz osztrák honosoktól született fiúgyermek anyakönyvezése alkalmával a gyermek vallását is bejegyezte a születési anyakönyvbe, még pedig római katholikusnak, habár az apa ev. ref. vallásu. Ezen jelentése alapján értesítem, hogy a szóban forgó esetben a gyermek vallásának bejegyzése körül az anyakönyvvezetö helytelenül járt el, mert az 1894. évi 33. törvényczíkkely 87. §-a és az anyakönyvi utasítás 57. §-a a vallás bejegyzését csupán a magyar állampolgárok születési anyakönyvében rendeli el és igy a gyermek vallása bejegyzendő nem lett volna. Éhez képest felhívom Czimedet, hogy a szóban levő bejegyzésnek, mely az idézett törvénynek 87. §-a értelmében oda nem tartozó adatot tartalmaz, bírói utón való kiigazítása iránt intézkedjék. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minis- ternek 1899. évi 98308. szánni rendelete a községi és felekezeti elemi iskolai tanítói állásokról felvett javadalmi jegyzőkönyvek megváltoztatása tárgyában. — Valamennyi közigazgatási bizottságnak. Mind gyakrabban fordul elő, hogy az iskolafentartók a községi és felekezeti iskolák tanítói állásainál beállott javadalmi csökkenés indokából az egyes javadalmi tételek újra értékelését és uj javadalmi jegyzőkönyv felvehetését kérelmezik. Mivel pedig az újra értékelés következtében csökkent helyi járulék a tanító szerzett jogainak csorbítását nem eredményezheti, ezen eljárás tulajdonkép mindenkor az államkincstárt érinti, amelynek terhére az elvont helyi járulék fejében fizetés- kiegészités czimén államsegély igényeltetik. Jóllehet a szóban forgó tanítói fizetés- kiegészitések iránt rendelkező 1893. évi XXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 10000/94. sz. a. utasítás 23. §-ának 2-ik bekezdése rámutat a tanítói fizetés csökkenésének eshetőségére és bár kétségtelenül fordulhatnak elő különleges viszonyalakulatok, melyek a tanítói fizetés újból való megállapítását mulhatlanul szükségessé teszik, de ennek természetszerűleg csakis a tényleges szükség adatszeriileg igazolt kivételes eseteiben lehet helye. Ép azért, mivel — mint jeleztem is — feltűnő számban terjesztenek elém az ezen ügyek tárgyalására hivatott megyei közigazgatási bizottságok hasonló kérelmeket. És mert a tanítók törvényszerű javadalmának biztosítására való különös ügyelet mellett az államkincstár jogos érdekét is szem előtt tartani állásomból kifolyó kötelességem : figyelmeztetnem kell a közigazgatási bizottságot a hivatkozott t.-cz. 10. §-ára, mely határozottan kimondja, hogy „a tanítói fizetések eddig megállapított és az iskolafentartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkitatlanul szolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele czéljából le nem szállítható.“ Ezen indokok alapján szükségesnek tartom a közigazgatási bizottságot jövőre követendő miheztartás végett figyelmeztetni, hogy mivel a tanítói javadalmi tételek között sze-
