Circulares litterae dioecesanae anno 1893. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Vaszary principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

V.

34

jegyes vallásában fogják nevelni. Tőlük függ. S habár a jegyesek elhatározása nem okvetlenül nekünk szól, mi mégis gyermekeik vallása és nevelése iránt való szabad elhatározásukat a törvénybe igtatni kívánjuk, mert tisztán áll előttünk az, hogy csak ily módon biztosíthatjuk hiveink jogosult szabadságát katli. hitünk követésében.

Midőn tehát a múlt évben a főrendiház juh 4-iki ülésén az a javaslat tétetett részünkről, hogy „az 1868-iki törvény okvetlenül megváltoztatandó, vagy oly értelemben magyarázandó és alkalmazandó, hogy annak 12. szakasza nem imperativ, nem cogens, hanem csak deklarativ, mint akárhány más törvény: vagyis, hogy a szülők nem kényszeríthetők gyermekeiket a jelzett szakaszban kimondott elv szerint nevelni“ oly expediens ajánltatott, mely mig a katholikusoknak módot nyújt vallásuk szerint élhetni, sem a bevett vallások hitelveit, sem az állam által nekik nyújtott jogokat nem sérti.

S ép azért újra kérjük a magas kormányt, méltóztassék saját hatáskörében a febr. rendelet visszavonása, a törvényhozás utján pedig az iránt intézkedni, hogy az 1868. évi 53. t.-cz. 12. §-a hatályon kívül helyeztessék illetve javaslatunk szerint értelmeztessék.

II. A polgári anyakönyvek.

Nem vonjuk kétségbe, hogy az államnak joga van a születésekről, halálozásokról és házasságokról a saját közegei által polgári anyakönyvet vezettetni ; de sokszor valamint ezen s egyéb fontos ügyekben szerintünk nem a quid iuris, hanem a quid consilii irányadó.

Polgári szempontból ez az intézkedés teljesen szükségtelen, felesleges. Hiszen a polgári anyakönyvekből ugyanazt tudja meg az állam ezután is, amit eddig az egyházi anyakönyvekből és pedig költség nélkül megtudott, holott a polgári anyakönyvek behozatala tetemes költségbe fogna kerülni az államnak.

És még e mellett is nagy kérdés: lesznek-e megbízhatók a polgári közegek, kik mint nem közvetlen tapasztalásból szóló tanuk (testis oculatus) nem fognak eljárni hivatalukban úgy, mint a lelkészek járnak el.

Ezeket megfontolni egyébiránt az állami kormányzat dolga, egyházi szempontból nekünk azon észrevételünk van, hogy több gyermek fog kereszteletlen maradni, hogy ezen polgári anyakönyv mint a polgári házasságnak előfutárja jelenik meg.

Arra a mit a ministerelnök ur programmjában felemlített: „hogy addig, mig a polgári anyakönyvek általán életbe léptethetek lesznek : a jelenlegi anyakönyvekben az anyakönyvvezetők az elkeresztelési esetben azt is tüntessék ki, hogy az 1868-iki 53. t.-cz. szerint az illető elkeresztelt mily vallásunak tekintendő, és a mennyiben az anyakönyvvezetők e körülménynek meg nem felelnének, az illető helyen a polgári anyakönyvvezetés azonnal életbeléptethető legyen, viszont a törvény meghozatalával egyidejűleg az 1890. febr. 26-iki ministeri rendelet hatályon kivíil helyeztessék“ — erre nézve megjegyezzük, hogy a lelkészek által vezetett anyakönyvekben ép úgy nem vihetjük be a szülötteknek a törvény által elrendelt vallási hovatartozandóságát, a mint nem lehet a febr. rendeletnek eleget tenni ; hogy ellenmondást látunk abban, miszerint ugyanakkor, a midőn a magas kormány az 1868. 53. t.-czikket a szülők