Circulares litterae dioecesanae anno 1893. ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Claudio Francisco Vaszary principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

XII.

108 akár, mint törvényes járandóságu legelőilleték hasittatott ki, akár pedig a földesúr által az úrbériség rendezése előtt a kántortanitó jobb javadalmazására szabadon ado- mányoztatott, ezen javadalom mindig úgy Ítélendő meg, bogy az fele részben a tanitót, fele részben a kántort illeti meg, a tisztán tanitói javadalomba tehát az ily természetű föld jövedelmének fele számítandó be. Ha azonban a földet az iskolát fentartó község adományozta, avagy végrendeleti hagyomány, ajándékozás, vagy más módon lett a kántortanitói állomás jobb ellátására forditva, ez esetben az adomány­levelek vagy egyéb okmányokból derítendő ki, hogy a föld a tanitói vagy a kán­tori, vagy pedig mind a két állást mily arányban illeti meg. Ha ez ily úton kide­ríthető nem lenne, ez esetben a telekkönyvi bejegyzés lesz az irányadó. Ha a tulaj­don jogczime tanitói föld, vagy iskolai alap lenne, ez esetben a föld jövedelme tisztán tanitói fizetésnek veendő. Itt ismét megjegyeztetik, hogy az első pontban emlitett kegyúri adományoknál s legelőilletékeknél a telekkönyvi czim nem lehet irányadó, ezek mindig a kettős állás közös javadalmának veendők és a már jelzett módon osz- tandók meg. 3. Az alább olvasható miniszteri rendelet első pontja értelmében a tisztán tanitói javadalom megállapításánál a földjövedelem a kataszteri becsű szerint tünte­tendő ki; minthogy azonban a tényleges jövedelem, a legtöbbször több évtizedre szolgáló kataszteri becsüt rendesen jóval túlhaladja s a tanitónak tényleges jöve­delmét nem is a kataszteri becsűben megállapított összeg képezi, hanem az, amit a föld jelen viszonyok közt jövedelmez, a tanítók érdekében okvetetlen kivánatos, hogy a kataszteri becsű mellett a jegyzőkönyvbe a tényleges jövedelem is benfoglaltassék,. haszonbérlés esetén a haszonbéri szerződések, különben pedig a hiteles módon meg­ejtett jövedelmi becslés alapján olyformán, hogy a kimutatásnál mindenkor a leg­utóbbi tiz évi átlag veendő alapul. 4. A készpénz fizetésnél, a párbérnél és a természetbeli járandóságoknál első sorban az ezekről szóló dijlevél, jegyzőkönyv, vagy egyéb okmány veendő figye­lembe. Ha ezen okmányokban a kettős hivatal javadalma külön van választva, tanitói fizetésnek csak az veendő, mi az okmányban ilyenül szerepel. Ha ilyen kettévá­lasztás hiányzanék, ez esetben, a mennyiben az ily természetű jövedelmek fele részé­nek vétele által a tisztán tanitói fizetés a 400 frtot eléri, fele része veendő tanitói javadalomnak, valamint az esetben is, ha a felerész által a tanitói fizetés a 400 frtot meghaladná; ha azonban a tanitói fizetés, a föld jövedelmet is megfelelően számítva, a 400 írton alul maradna, ekkor az ezen pont elején emlitett javadalmakból annyi számítandó tanitói jövedelemnek, a mennyi a 400 frt eléréséhez szükséges. 5. Ha a tanító a központi alapok valamelyikéből élvezi fizetését vagy annak egy részét, ez a jegyzőkönyvbe bemondandó, valamint az is, hogy a központi alapok mikor és hány évre vállalkoztak ezen teher viselésére. A jegyzőkönyvhöz a kirende­lésre vonatkozó egyházhatósági intézkedés másolata lesz melléklendő. Hogy a tanitói jövedelmeknek rövid időn hekövetkezendő megállapítása minél gyorsabb és biztosabb elintézést nyerhessen, felhivatnak a nt. Lelkész urak, hogy a miniszteri rendeletben jelzett okmányok beszerzéséről, másolatáról és egybe­állításáról jó eleve gondoskodjanak. Kívánatosnak látszik az is, hogy a jövedelmek megállapításáról folyó tár-

Next

/
Thumbnails
Contents