Circulares litterae dioecesanae anno 1886 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae
XVII.
125 félhold vagy a kereszt uralkodjék-e Magyarország fölött ? A főtényezők mindent előkészítettek, amit szükségesnek tartottak egy uj háborúra, melynek föladata leendett Budavár fölszabadítása. Ezek voltak: XI. Incze Pápa és a magyar apostoli király, Lipót császár. Lipót a Bécs alatti győzelmet Isten után a pápának tulajdonította, köszönte. „Szerencsét kívánunk Szentségednek, kinek fáradságos munkája és főpásztori gondoskodása folytán, fegyverkezhettünk csak a leghatalmasabb ellenség ellen. A győzedelem minden haszna és dicsősége Szentséged nevét fogja hirdetni örökre.“ A pápa szerezte meg Sobieski János királyt a császár és király szövetségének, a pápa fizette utolsó fillérig a lengyel hadsereg költségét; a pápa volt az, ki XIV. Lajost arra bírta, hogy a törököt a császár ellenében ne segítse, a török barátsággal hagyjon föl s hogy Magyarországban a belvillongás lángjait ne szítsa. A pápa volt az, aki 1684-ben létre hozta a törökök ellen az úgynevezett szent ligát, melynek következtében a törököknek Moreában a velenczeiekkel, Moldvában a lengyelekkel gyűlt meg a bajuk. A pápa volt az, a ki az európai keresztény fejedelmeket hadtestek küldésére, Európa keresztény népeit pedig arra bírta, hogy a római császár és király zászlói alá sorakozzanak. Az ő költségén épült Pozsonyban a katonai kórház, mely 4000 beteget fogadhatott be ápolásra, ő küldött pénzt hadi készületekre a királynak. Ezekhez járult ama 700,000 forint, mely összeget végrendeletileg hagyott Szelepesényi prímás Budavár visszafoglalására. Második főtényező volt a király. 0 mint egyúttal a római szent birodalom császárja, oly sikeresen hívta föl katonaküldésre a birodalom fejedelmeit és her- czegeit, mint azelőtt és azután soha. Az ő császári felsége egy fejedelmet sem feszélyezett; az ő táborában bármely más fejedelem, fenségének minden csorbája nélkül, szolgálhatott. A cs. kir. táborba Buda alá siettek: a brandenburgiak 8000, a bajorok 8000, a svábok 6000, a szászok 5000, a frankoniaiak 3000, összesen 30,000. Miután e két főtényezőnek az volt legfőbb vágya, hogy Budavára vissza- foglaltassék, ez tűzetett ki az 1686-ik hadjárat főczéljául. „A hir, jegyzi meg egyik hazafias történetírónk, hogy Budának birtokáért készül vívni a kereszténység, általános lelkesedést gerjesztett Európában.“ *) Önkénytesekérkeztek mindenünnen, kiknek számát 7000-re teszik a történetírók. Lotharingiai Károly herczeg táborába, ki főhadvezér volt s korának legnagyobb hőse, nem bőbeszédű, de annál dusabb tettekben, siettek a spanyol grandok, a franczia pairek, az angol lordok, az olasz inar- chiók és grófok, a német herczegek és grófok és sokan a polgári osztályból, számra nézve mintegy 7000-en. A keresztes háborúk visszfénye látszott feltűnni ezen táborban és hazánkban. Szegény, elnyomorodott, megtizedelt magyar nemzetünkben szintén nem hiányzott a lelkesedés. Nem a pusztában kiáltónak szava volt Eszter- házy nádornak a nemzethez intézett felhívása, melylyel fegyverre szólította fel annak fiait figyelmeztetvén mindenkit, hogy „az Istentől most van megadva a mód, hogy szegény hazánkat a pogány iga alól felszabadítsuk; mutassa meg tehát kiki eleinktől reánk származott magyarságát, csatlakozzék hozzánk mindenki, s mutassuk meg mind királyunk-, mind hazánkhoz igaz kötelességünket.“2) —Vagy 20,000 jöttek a táborba magyarok és horvátok. Ott voltak a Batthyányi, Barkóczy, Szapáry, Pálffy, Balassa, *) L. Szalay, ugyanott. 2) L. Szalay, ugyanott.
