Circulares litterae dioecesanae anno 1877 ad clerum archi-dioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Simor principe primate regni Hungariae et archi-episcopo dimissae

XXI.

9

I. OSZTÁLY.

Az iskolai első év.

Midőn a tanító a növendékeket az iskolai első évben a beszéd- és értelem-gyakorlás alkalmával a tárgyaknak és azok részeinek helyes megnevezésére, ezeken szerzett ismereteiknek rövid mondatokba foglalására, s e rövid mondatokból beszéd, alkotásra tanitja, ez által már a szorosan vett nyelvtani oktatásnak alapját veti meg.

Ez alkalommal ismerteti nevezetesen :

a) A tárgyak neveit, helyét, anyagát, használatát, állapotát; az úgy nyert egyes szókból alkottat a gyermekekkel mondatokat, s az igy alkotott mondatokat tűzeti össze beszéddé; és ez a nyelvtani oktatás kezdetének gyakorlati módja.

b) Az olvasás-tanítást megelőzőleg és olvasás közben tanitja a gyermekeket megkülönböztetni a hangokat, a betűket, szókat és mondatokat.

c) Az irás tanitása alatt folyvást figyelmezteti a gyermekeket a helyes Írásra.

d) Midőn már olvasni tudnak a gyermekek, a magán- és mássalhangzó hetüknek most már öntudatos megismertetése mellett, megtanítja őket a szótagolás szabályaira.

Mindezen nyelvtani ismeretekre a tanitó öntudatosan és tervszerűen vezérli a gyermekeket, anélkül, hogy nyelvtani meghatározásokba bocsátkoznék.

II. OSZTÁLY.

Az iskolai második év.

Minthogy ezen osztály növendékei a beszéd- és értelemgyakorlatoknak és az olvasás gyakorlásának segítségével már némi készségre jutottak a gondolat-kifejezésben, átmegy a tanitó a mondat öntudatos és fokonkinti ismertetésére, s tekintettel van feltűnőbb nyelvtani alakokra is. Nevezetesen:

а) A múlt évben követett módon halad egy ideig (ismétel).

б) Az év közepén vagy vége felé vezet a mondat lényeges két fő részének felfogására. Alkottat élő szóval, későbben írásban tő (szűk, puszta) mondatokat. Átmegy a tárgyat, személyt és a cselekvést jelentő szók ismertetésére.

c) A mondatokat majd egyes, majd többes számban alkottatván, fokozatosan kitaláltatja a gyermekekkel az egyes- és többes szám fogalmát. — Megismerteti velők a többes számú név- és igeragokat. Figyelmezteti, hogy a mondattal mindig valamely eseményt (történetet, cselekvést) szoktunk kifejezni. És ennek nyomán megmagyarázza a főidőket (jelen, múlt- és jövőidőt).

III. OSZTÁLY.

Az iskolai harmadik év.

Az előbbi években szerzett mondat- és nyelvtani előismereteket ismétli a tanitó, sőt hogy azokat állandósíthassa, ezek tanításánál sokáig időzik.

E gyakorlatokat időről-időre annyira kiterjeszti, hogy a gyermekek képesek legyenek olvasó és nyelvtani gyakorló könyvükben felkeresni az egyszerű mondatokat, s e mondatokban kimutatni az alanyt és állítmányt.

Ezek után észrevéteti, hogy a mondatnak e két főalkatrészén felül van a mondatban rendszerint még több szó is, melyek ahhoz, mint kiegészitő részek tartoznak.

Ez utón rávezeti őket a mondat bővítésére.

Tanterv a népiskolák számára.

2