Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis de anno 1935.

I.

1

1. sz. Főpásztor újévi szózata papságához.

Aggodalmakkal és kockázatokkal teli esztendő alkonyán emelkedett ég felé hálaimánk s mondtunk köszönetét a Mennyei Atyának, hogy nagyobb baj nélkül múlt el a megpróbáltatások éve s kértük az ujesztendőre az 0 szent áldását, hogy az boldogabb és eredményesebb lehetőségeket biztosítson számunkra. Ezen érzelmekkel üdvözölték egymást örömök és viszontagságok között változatlan hűséggel kölcsönösen ragaszkodó egyházmegyei papság és püspöke. S amidőn átlépjük az ujesz- tendő küszöbét Tisztelendő Testvéreim sok jókívánságát és különösen a szándékaimra fölajánlott imádságokat buzgó könyörgéssel viszonzom, hogy lelkipász- tori munkánk ebben az esztendőben zavartalanul folyjon, s a hívek megnyugtatására, a keresztény erkölcsök gyarapítására, az emberséges érzelmek elterjesztésére szolgáljon imádságunk és fáradságunk.

A vezérlő gondolat, mely munkánk irányát megszabja, hogy a béke szere- tetét híveink között elterjesszük s a béke áldását népünk és hazánk számára lekönyörögjük. Nem hiába emelte föl oly ünnepélyesen szavát a kereszténység Atyja is karácsonyi szózatában s esen- gett az Úrhoz békéért és háromszor is békéért kiáltván és büntetést helyezve kilátásba azon népek számára, kik a háborút és annak borzalmait áhitják: Dissipa gentes quae bella volunt, volt zsoltáros után a Szentatya gyermekei jövője fölött töprengő lelkének félelmes sóhajtása. Ezt az atyai szót, mi a háború igazságtalanságai alatt görnyedő nép, legelső sorban értjük s a célt, melynek érdekében elhangzott, a legnagyobb készséggel vágyunk szolgálni. Amikor a pogány szellem világszerte a gyűlölet húrjain játszik s a népek önző vezetői pillanatnyi sikerekért készek volnának újból lángba borítani a világot, minekünk egyetlen erőnk és reménységünk igazunk tudata, melyet fegyvertelenül

csak békekészséggel szolgálhatunk, s erkölcsi fensőbbségünk birtokában kell ostromolnunk szünet nélkül az Eget, hogy annak tisztelete úrrá legyen a világon, mert csak ettől várhatjuk az igazságtalanság orvoslását. S ha fenyegetések hangzanak körülöttünk, ha szenvedő testvéreink nyomorának látása — különösen itt a határon — ösz- szeszoritja szivünket és könnyeket sajtol szemünkből, ha népünk soha nem látott nélkülözése emberfeleti erőfeszítésre kényszerít: enyhülést és menekülést csak a békességeseknek Ígért isten- fiuság kegyelmi ereje által várhatunk. In Te Domine speravi, non confundar in aeternum.

E kegyeletes szándékunk eredményessé tétele érdekében rendkívül kedvező alkalomként kínálkozik a mostani jubileumi szent év, amelyet a Szentatya a megváltás XIX. százados évfordulója alkalmából az egész világra kiterjesztett s a jubileumi búcsú engedélyezésével minden nemes emberi szándék támogatásául segítségül nyújtott. A jubileumi búcsú elnyerése érdekében többfelé megtartották már az előirt áj- tatosságokat, de igen célszerű volna, a nagyböjti időben az A. C. által amúgy is sürgetett népmissiók vagy triduumok minden plébánián való megszervezésével készítenék elő a lelkipásztorok a népet a jubileumi ájtatosságokra és azok során különösen az annyira áhított béke biztosítása érdekében fordulnának buzgó imádságban a béke Királyához, ki életét a világ békéjéért áldozta föl elsősorban. S ha lélekben megtisztult s a kegyelmi élet magaslataira emelkedett nép ostromolni fogja az eget ezért a legnagyobb ajándékért, joggal remélhetjük, hogy az emberi gyűlöletet le fogja győzni ez alkalommal is az isteni szeretet s a megváltás jubileuma a békekészségnek is lesz áldott forrása. Különösképen kívánom, hogy püspöki székvárosomban az ősz-