Ordines Circulares ad Honorabilem Clerum almae Dioecesis Csanádiensis partis in Hungaria sitae de anno 1928.
II.
8 ki: szentély. .Szentek legyetekV) ez az j Ur parancsszava nemcsak az egyén, hanem a család számára, s csak ott, ahol e felséges parancsot megértik és megvalósítják, nő ki a megszentelt család talajából a megszentelt, megedzett és örökélettel eljegyzett nemzet és haza eszménye. Valami egyszerűen felséges figyelmeztetés van az apostol szavában, aki az emberi életközösség törvényét az Istentől eredezteti és minden kacskaringós emberi okoskodás helyett az Urra való tekintettel szentesíti, amikor a nő számára kimondja a törvényt „menjen férjhez, akihez akar, csak hogy az Úrban“.2) Az Urban való családalapítás, az Urban ; való otthon-épités, az Urban való csa- j ládiboldogság keresés volna az első lé- ! pés, mely a földi élet békéjét és rendjét biztosítja, aminthogy az az alapmagya- rázat, ha ez az áhított cél el nem éretik, hogy nem az Urban, hanem gyarló földi szempontokban, szenvedélyben, meggondolatlanságban, pénzben, befolyásban vettetnek meg a családi élet alapjai. Nem szabad csodálkozni, ha abból a családi életből, mely nem az Ur nevében alapittatott meg, nem nőnek ki oly erények és oly polgári tulajdonságok, melyek az Ur virágos kertjévé formálnák a polgári, társadalmi és gazdasági életet. Nincs okunk meglepődni, hogy az egész társadalmi élet anyagiassá, alacsonnyá és közönségessé válik, ha a családi élet alapja nem emelkedett szent érzelem, és összekötő kapcsa nem az Isten kegyelme. Mit ér a házasságot formaszerint a templomban Isten nevében megkötni, a valóságban pedig tökéletlen indokok alapján egymáshoz nem vonzódó sziveket egybe kényszeríteni ? Minő boldogság fakadhat ott, ahol a családi élet alapításának indoka kizárólag az anyagi jó mód és nem az örökkévalóra irányított szempont, mely a családi tűzhelyen az Isten kegyelméből gyújt lángot az egymással szemben tartozó kötelességtudás szitására, az uj nemzedék szent fegyelemben való nevelésére, jelen és jövő Isten gondolata szerint való felmagasz- tositására ? !) III. Móz. XIX. 2. 2) I. Kor. VII. 39. Az anyagi szempontoknak a családi életben való előtérbe tolása magyarázata annak a közömbösségnek és feszült helyzetnek, amely a házastársak viszonyát oly gyakran szerencsétlenné teszi. Akiknek szivük csak földi javakért dobog, akiknek legfőbb vágyuk a kényelem és anyagi jólét, akiknek lelkűk egész boldogsága pénzzel mérhető meg, azok nem fognak érzékkel bírni a lélek azon finomságaival szemben, melyek a kölcsönös megbecsülés, tisztelet és szeretet feltételei. Óriási tévedés azt hinni, hogy a megelégedés a családi életben attól függ, mennyi földje, mekkora tőkéje, minő jómódja van valakinek. A boldogság nem a zsebben, hanem a szívben van. S a családi élet derűje, megelégedése és haladása is nem onnan magyarázható, mily gazdagsággal dicsekedhet valaki, hanem onnan, minő szivbeli jóságot őrzött meg maga és élettársa számára. A kényelemnek, anyagi jómódnak szertelen hajszolása magyarázata annak a nagy nyugtalanságnak, idegességnek és szenvedélyességnek is, amely napjainkban a családi békének oly gyakran felforgatója. A kincstárak előbb-utóbb kimerülnek, de a jóság, méltányosság, hűség oly értékek, melyekből szüntelen lehet meríteni. S a mi anyagias korunknak azt kell megérteni, ha a rettenetes békétlenség és nyugtalanság vergődései közül ki akar szabadulni, hogy a családi házat kell ugyan a földi megélhetés eszközeivel is ellátni és megelégedést biztosítani, de a boldogság, megértés és szerencse igazi forrását a lélek mélységeiben kell keresni. Mennél anyagiasabbá és mennél profánabbá tette a modern kor a családi életet, annál hidegebbé és közönségesebbé is változtatta azt, s mentői inkább fog visszatérni az Urban való családalapítás és lélekkel való együttélés nagy gondolata és áldása, annál inkább remélhetjük az emberek békéjét, megértését és szerencséjét. Ugyanezek a szempontok kell, hogy a keresztény családban a gyermek érdekeivel és annak nagy áldásával szemben előtérbe nyomuljanak. Szinte feledésbe ment még a keresztény társadalom nagy részénél is, hogy a gyermek Isten legnagyobb ajándéka. Az egyik helyen játékszer, a másikon nyűg. Amott ideges nyugtalansággal becézik és rontják, emitt
